Bugár Kiskát kritizálja, szerinte ő jobb elnök lenne, aki felül tud emelkedni a dolgokon

Kiska kijelentései Bugár Béla államfőjelölt és most-hidas pártelnök szerint aránytalanok voltak, és ha nem bizonyosodik be, hogy Szlovákia tudatosan vett részt a vietnami vállalkozó elrablásában, bocsánatot kell kérnie, amiért csorbát ejtett Szlovákia hírnevén – egyébiránt nem csak neki, de a sajtónak és az ellenzéknek is.

Javában zajlik az elnökválasztási kampány. Bugár Béla nem csak hogy másodszor sem élt a lehetőséggel, és ugrott ki a koalícióból, ellentámadásba lendült, és a „tények” hiányára hivatkozva élesen bírálta Andrej Kiska jelenlegi államfőt. Bugár saját bevallása szerint a választási kampánya során 29 évnyi politikai tapasztalatát kínálja fel a választóknak, és az a képességét, hogy válsághelyzetekben felül tud emelkedni az indulatokon.

„Vegye például Kiska utolsó kijelentését a vietnami elrablásáról. Egyes mondataival olyat tesz, amit én sosem tennék. A Szlovák Köztársaság érdekeinek ártani a legkönnyebb”

fogalamazott a TASR hírügynökség online tévécsatornájának, a Tablet tévének.

   

„Beszéljünk a tényekről, nem találgassunk, erre az országban van elég politikus és újságíró”

élcelődött. Kijelentette, hogy ha nem igazolódik be Szlovákia szándékos részvétele a vietnami Trinh Xuan Thanh elrablásában, Kiskának és mindenkinek, aki kész tényként kezelte a sajtóban megjelent információkat, elnézést kell kérnie.

Elismételte, hogyha mégis szándékos volt a közreműködés, a Most-Híd „pontosan tudja mit kell tennie, és kilép a kormánykoalícióból”.

„De ha mégsem ígaz, ami azt jelenti, hogy a Főügyészség által vezetett nyomozás bizonyítja, hogy a megjelent információk az egyik napilapban nem igazak, abban a pillanatban nagyon keményen követelni fogom, hogy mindenki, Szlovákia államfőjétől kezdve az ellenzéken át a sajtóig, akik terjesztették ezeket az információkat és úgy vették, mintha száz százalékig igazak lennének, bocsánatot kérjenek a nemzettőkl azért, mert ártottak a Szlovák Köztársaság érdekeinek.”

Kihangsúlyozta, hogy ebben a pillanatban csak gyanú áll fenn, a tényeket csak a nyomozás tárhatja fel.

„Sok nyitott kérdés van az üggyel kapcsolatban, és ezekre nem a politikusoknak és nem is a sajtónak kell választ találnia. Az újságíróknak foglalkozniuk kell a témával, de nem avatkozhatnak be az ügybe, ha nincsenek a birtokukban konkrét tények, és nem állíthatják, hogy így és így történt. Mert az nagyon veszélye dolog”

mondta. Hozzátette, hogy ha beigazolódik, hogy a vietnami titkosszolgálatok Németországból elraboltak egy vietnami állampolgárt, és két másik tagállamon, Csehországon és Szlovákián keresztül kivitték a schengeni övezetből, a „következményekkel fog járni Szlovákia és Vietnam kapcsolatára”.

„Ez mindig azok felelőssége, akik a delegáció tagjai, elsősorban a delegáció vezetőié. El tudja azt képzelni, hogy egyenként ellenőrizzünk minden külföldi vendéget, aki hozzánk érkezik? Minisztereket, kormányfőket?  Ez sehol sem így működik. Kell lennie bizonyos bizalomnak, és ez az ő felelősségük is. Ha ténylegesen kiderül, hogy megtörtént az emberrablás, a külügyminiszternek haza kellene rendelnie a vietnami szlovák nagykövetet”

Elismételte a Smer érveit

Az is elmondta, hogy a delegációk számának változása nem szokatlan dolog.

„Hányszor megesik, hogy öten megyünk egy munkalátogatásra, de többen térünk vissza, mert valakit magunkkal hozunk haza a nagykövetségről”

magyarázta. Bugár csatlakozott Kaliňák álláspontjához, és kritizálta a német titkosszolgálatokat.

„A második probléma a tagállamok titkosszolgálatainak együttműködése. Hogyan lehetséges, hogy a németeknél napokig ott volt a vietnami titkosszolgálat vezetője?”

Majd elismételte Pellegrini érveit:

„Szlovákiában két órát töltöttek [az áldozat és az emberrablói], Csehországban két napot, Németországban napokat. Ha pár nap alatt nem vették észre, hogy a vietnami titkosszolgálatok egyik tisztje az adott ország területén tevékenykedik, az nagyobb probléma, mint azt firtatni, hogy történt vagy nem történt valami Szlovákiában.”

Bugár választóknak felajánlható értékként tekint arra, hogy „felül tud emelkedni az indulatokon válsághelyzetekben”. Példaként pedig a Kuciak-gyilkosságot hozta fel.

„Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolásakor elnökként összehívtam volna az összes parlamenti pártot, és letettem volna az asztalra egy elképzelést, hogyan kommunikáljunk a történtekről, hogy senki se használja azt politikai pontszerzésre. Az elnöknek nincs nagy jogköre, de bizonyos körülmények között rámutathat, hogy nem kell politikai tőkét kovácsolni az ügyből, hanem minél előbb ki kell vizsgálni”

fogalmazott. Elmondta, hogy már összegyűjtötte a jelöléséhez szükséges aláírásokat, de még zajlik a szignó gyűjtés. Elmondása szerint saját forrásokból és a párt forrásaiból finanszírozza majd az elnökválasztási kampányt.

Több most-hidas polgármestert akar

Az idén ősszel esedékes önkormányzati választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a Most-Híd növelni akarja most-hidas polgármesterek számát.

„Meglátjuk, mit tudunk tenni. A politikai helyzet olyan, hogy a klasszikus politikai pártoknak már senki sem akar hinni.”

A beszélgetés során szó esett arról is, hogy a Most-Híd és az MKP erre a választásra sem tudott országos szinten összefogni. Bugár szerint személyes ellentétek állnak a háttérben, ám nem a vezetés tagjai között.

„Úgy hiszem, hogy az ellentétek elsősorban személyesek. Nem is annyira a pártok vezetései között, hanem regionális szinten. Sajnos a gyűlölködés helyi és regionális szinten is megakadályozza az együttműködést. Még ha a politikai párt vezető tagjai azt a jelzés is küldik egymás felé, hogy együtt kell dolgozni”

TASR

Nyitókép: HNonline.sk