A felvidéki magyarságot mélyen érintette a Szlovák Parlament által megszavazott törvény, mely lehetővé tette himnuszunk nyilvános éneklésének büntethetőségét. Május 15-én lépett életbe a más nemzetek himnuszát tiltó törvény, de még ugyanezen a napon a parlament megszavazta a Most-Híd módosító javaslatát, mely által hatálytalanná válhat az előző törvényt. A módosítás viszont csak akkor lép életbe, ha azt az államfő is aláírja, ami több napba is beletelhet. Tehát a május 16-i komáromi himnuszéneklés pillanatában a kérdés még megoldatlan volt.
A tiltakozó rendezvényt Bujna Zoltán városi képviselő, a sokak által ismert kelet-utazó „biciklis dervis” magánemberként hirdette meg, 17.00 órára a Klapka-térre. A város főterére már fél öttől folyamatosan érkeztek az emberek, és az ünnepi pillanat kezdetéig körülbelül 300 személy gyűlt össze. Minden korosztály képviseltette magát, fiatalok, középkorúak és idősek egyaránt. A jelenlévők legnagyobb részét Komárom polgárai tették ki, de a környékbeli települések, mint például Izsa és Bátorkeszi is képviseltették magukat. A Duna túlpartjáról is sokan érkeztek, főként Tatáról és Dél-Komáromból.
A rendezvényt Bujna Zoltán nyitotta meg lényegre törő rövid szónoklatával. A tömeghez intézett kérdései nagyon hatásosnak bizonyultak, szavaiból egyértelműen kicsengett, ma még senki sem lehet biztos, hogy a nemzeti imádságunkat tiltó törvény miként is dől el. Kérdésére, hogy ha himnuszunk az adott pillanatban tiltva volna, ki vállalná fel éneklését, a jelenlévő tömeg egy emberként emelte fel a kezét. Bujna Zoltán szónoklatában Jókai Mór és Klapka György nevével fémjelezte, hogy mi, a magyar nemzet részeként vagyunk ennek a városnak őshonos lakói, és senki nem veheti el tőlünk azt a jogot, hogy nemzeti himnuszunkat énekeljük, nemzeti jelképeinket használjuk.
A főszónok mellett jelen volt még Halász Béla és Samu István, akik szintén tömören, de sokatmondóan szóltak a tömeghez, rámutatva, hogy mi egyenrangú polgárai vagyunk ennek az országnak. A rajtunk esett sebet nem elég elfedni, beragasztani, azt gyógyítani kell. Hangsúlyt kapott továbbá, hogy nemzeti kisebbségnek sem tekintjük magunkat, hanem társ-nemzetként élünk saját szülőföldünkön.
A buzdító szónoklatok után Bujna Zoltán felszólította a jelenlévőket himnuszunk eléneklésére, mely erőteljesen zengett át Komárom városa felett. A rendezvény ezt követően saját életét kezdte élni. Egy Bényből származó fiatal, népviseletes hölgy, aki jelenleg Tatán él, név szerint Kelemen Petra Piroska a Szózat eléneklésére buzdította a tömeget. Gyönyörű, erős, tiszta énekhangja bátran szárnyalt és magával ragadta az egész tömeget. Ugyanígy sor került még a Székely Himnusz eléneklésére is.
A komáromi rendezvény spontán, tartalmas, nemzetünk követelésének jogosságát igazoló, és méltóságteljes volt.
Buday Mária
(A képek a szerző felvételei)
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
