Nyitókép forrása:
Andrej Danko (SNS) házelnök november 4-én hétfőn bejelentette a soron következő parlamenti választás hivatalos időpontját, amelyre 2020. február 29-én, szombaton kerül majd sor.
Négy évvel ezelőtt március 5-én választottunk parlamentet. Mivel 2020. március 5. csütörtökre esik, ezért a házelnök az előtte lévő szombatot választotta ki. Az időpontválasztás a kormánypártokra nézve egyébként sok szempontból rizikós, részben azért, mert csak pár nappal a Kuciak-gyilkosság második évfordulója után járulnak majd a választók az urnákhoz.
A házelnök döntésének még be kell kerülnie a törvénytárba, amint ez megtörtént, hivatalosan is kezdetét veszi a választási kampány. Erre valószínűleg kedden kerül sor. A törvény rendelkezése szerint ettől naptól kezdve a falvak nem változtathatnak nevet, utcaneveket, sem házszámokat.
Fontos határidők
A választás napjának kihirdetése fontos határidőket is meghatározott a pártokra nézve.
November 4. – ettől naptól már nem változtatható meg az adott párt neve. Az Összefogás mozgalomnak (amely az Összefogás, a Magyar Fórum és az MKP közös választási pártja lesz) például pont emiatt kellett az ötpárti egyeztetések berekesztése után rögtön aznap kérvényezni a névváltoztatást Magyar Közösségi Összefogásra a Belügyminisztériumnál (péntek ünnepnap volt).
Ma-holnap tehát hivatalosan is kezdetét veszi a kampány. A pártok a törvény értelmében legfeljebb 3 millió eurót költhetnek kampányra (áfával együtt). A költségekbe beleszámolódnak azok a kiadások is, amelyeket a párt a választások előtt 180 napban (tehát szeptember 2-ától) költött propagációra. A pártoknak a következő pár napban transzparens számlát kell nyitniuk.
November 29. – A településeknek és önkormányzatoknak eddig kell kialakítaniuk a választási körzeteket és meghatározni, hol lesznek a választási helységek.
December 1-jével jár le a választási listák leadásának határideje. December első napja szombatra esik. A pártok legfeljebb 150 jelöltet állíthatnak. A pártok önállóan vagy koalícióban is megmérettethetik magukat. Önálló indulás esetén 5 százalék, két- vagy három pártból álló koalíciónál 7 százalék, négy vagy többpárti koalíció esetén 10 százalék a bejutási küszöb.
December 11-ig kell az állami választási bizottságnak átellenőrizni a pártok által leadott jelöltlistákat. A listához mindene egyes jelöltnek külön-külön csatolni kell nyilatkozatot, amelyben igazolja, hogy egyetért a jelöléssel, nem jelöltette magát más választási listán, és hogy teljesíti a választhatóság feltételeit ()például betöltötte 21. életévét és nem ítélték el jogerősen szándékos bűncselekmény elkövetéséért – a büntetésüket már letöltőkre ez nem vonatkozik). A pártoknak le kell adniuk a 17 ezer eurót kitevő választási kaució befizetéséről szóló igazolást is.
A csak nemrég elfogadott új törvény értelmében a pártoknak azt is igazolniuk kell, hogy van elég párttagjuk és van működő pártstruktúrájuk. A törvény úgy rendelkezik, hogy vagy csak a taglétszámuk kétszeresét indíthatják a listájukon (tehát a maximális 150 helyhez legalább 300 tagra van szükség), vagy legalább 45 tagból álló, legfelsőbb döntéshozó szervvel rendelkeznek (kongresszus). A minimum 45 fő úgy jön ki, hogy a párt végrehajtó szerve (pl. országos tanács) legkevesebb 9 tagú lehet, és ennek legalább ötszöröséből kell állnia a döntéshozó szervnek.
December 21. körül már az is kiderül, milyen sorszámot kapnak a választáson induló pártok. A z állami választási bizottságnak eddig a határidőig kell nyilvántartásba venniük az összes választási listát, majd – a törvény szerint – rögtön ezután sorsolással meghatározza a sorszámokat.
2020. január 10-ig lehet kérvényezni a belügyminisztériumnál a postai úton történő szavazást azoknak, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Szlovákiában , vagy akik a választások napján külföldön tartózkodnak. A postai úton történő szavazás kizárólag a parlamenti választás éa referendum esetén engedélyezett. A postán keresztüli voksolás kérvényének tartalmaznia kell a kérvényező kereszt- és vezetéknevét, születési számát, külföldi lakcímét, egy „államnyelven írt” becsületbeli nyilatkozatot arról, hogy nincs Szlovákiában állandó lakhelye, csatolni kell a szlovák útlevél meghatározott részeinek vagy az állampolgársági igazolás fénymásolatát.
Január 10. – Amennyiben bekerül a törvénytárba (tehát nem sikerül bevezetését meggátolni), akkor a Smer, az SNS, az ĽSNS pártoknak és Jakab Elemér most-hidas képviselőnek köszönhetően január 10-étől nem lehet majd közvélemény-kutatások eredményeit közzétenni. A törvény még nem hatályos, az államfő visszadobhatja második olvasatba, egyes képviselők pedig azt fontolgatják, hogy a javaslatot megtámadják az alkotmánybíróságon.
A Belügyminisztérium Január 25-ig köteles megküldeni a postai úton szavazni akarók részére a választási íveket és a hivatalos bélyegzővel ellátott borítékot.
Február 14. – Bálint napon jár le a választói igazolvány kérelmezésének határideje. A választói igazolvány arra szolgál, hogy azok, akik a választások napján nem lesznek otthon, de országhatáron belül tartózkodnak majd, Szlovákia bármely választási helységében leadhassák szavazatukat.
Február 15. – Ez az eredeti hosszúságú, 14 napos, felmérések közzétételére vonatkozó moratórium kezdetének dátuma.
Február 27. – Véget ér a kampányidőszak, ami vagyis a választások előtti két napban már nem támogathatók a pártok/jelöltek a transzparens számlákon keresztül, nem lehet politikai reklámokat megjelentetni, és nem szabad folytatni semmilyen kampánytevékenységet urnazárásig. A jelölteknek február 26. éjfélkor minden kampánytevékenységet be kell fejezniük, a sajtó azonban február 27. reggel hát óráig (48 órával az urnák megnyitása előttig) még futtathatják a fizetett kampányhirdetéseket.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
