Rimajánosi – a község, amelyet Keresztelő Szent Jánosról neveztek el

A Rimaszombat tőszomszédságában fekvő települést 1221-ben „Janus” néven említik először. Monostortemplomát a 12. században építették román stílusban. A monostor az idők során nyomtalanul elpusztult, de a templom ma is áll. Egyes vélemények szerint itt másolták a híres Pray-kódexet és itt írták bele a Halotti beszédet is. 1427-ben az adóösszeírásban a község neve „Janosy” alakban szerepel. Ekkor 33 portája létezett. Később több nemesi család birtoka.  

A község jelenlegi helyzetéről, problémáiról és fejlődési lehetőségeiről portálunk Stanislav Krahulec polgármestert kérdezte.

Beszélne nekünk a községről, polgármester úr?

   

A község a mai nevét 1951-ben kapta. Három részből áll: maga a község, Jánosík és Mocsár falurészek. 1324 lakosunk van, magyarok, szlovákok, romák, nagyjából azonos nagyságrendben. Felekezetileg református magyarok és katolikus szlovákok lakják. Ebben a vonatkozásban a szép templomainkat szeretném megemlíteni. A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett katolikus templomunk nagyon értékes műemlék. Az egyház nemrégiben újította fel a külsejét a Kulturális minisztérium segítségével. Sajnos a komplexum monostori része az évek során teljesen elpusztult.

A 14. századból származó gótikus református templomunk szintén műemlék, ezt is nemrégen újították fel. A lakosokat főleg a toronyórák rendbetételével örvendeztették meg. Úgy gondolom, a templomok méltó módon képezik a részét községünk patinás központjának. Ezen kívül több klasszicista épületünk van a 19. századból, amelyek, mint szintén műemlékek, részét képezik a turisták által ismert Gótikus út gömör-rimai szakaszának.

Jó híreket lehet hallani Jánosi kulturális életéről és szórakozási lehetőségeiről. A sok akció mennyiben fakad a vezetés jó tevékenységéből és mennyiben a lakosok, szervezetek aktivitásából?

Ez is és az is. Hálistennek nagyon aktív szervezeteink vannak. A Matica Slovenská, a Csemadok, a tűzoltók, vadászok, focisták gyakran szerveznek kulturális akciókat és egyként vesznek részt rajta. Mi segítünk nekik anyagilag is és hellyel is. A kultúrházunkat most bővítettük ki egy nagy balkonnal, ami 48-al növelte az ülőhelyek számát. Ki is van dolgozva a kihasználtsága egész évre. Amikor észrevesszük, hogy az emberek kedve csökken, változtatunk. Lakosságunk kevert nemzetiségű, igyekszünk kedvében járni mindenkinek, a gyerekeknek is. És ezt általában értékelik.

Fellépnek nálunk az Új Gömör, a Háj, a Rakonca együttesek. Ismertek a báljaink. Nagyon sokan voltak például a Csemadok Katalin-bálján, de itt szoktuk rendezni a Polgármesterek-bálját is, aminek nagyon jó híre van. Most is várjuk január végén a kollégákat, kolléganőket szeretettel. A farsangi szezonban a tűzoltók báloznak, majd a szezont a Matica Slovenská bálozói zárják. Egyébként is nagy az érdeklődés a kultúrházunk iránt, lakodalmakat, családi ünnepségeket rendez a nép, a szervezetek üléseket, az egyház akciókat szervez. Nem sok, de vannak színházi előadások is.

Az emberek emlegetik a Jánosi disznótort is.

Igen. Ide tartozik, hogy hagyományosan május elsején minden évben községi disznótort szervezünk. No, ennek is nagyon jó híre van, nagyon magas a részvétel, 600-700 ember gyűlik össze ilyenkor. 5-6 disznót vágunk le, de még így se jut mindenkinek. Persze nem kell mondanom, hogy nagyon sok a munka vele. A képviselők, az aktív emberek segítenek, csak megköszönni tudom nekik.

A szervezetek is kiveszik a részüket a munkából. Általában mindnek megvan a saját tere, ahol valami sajátosságot főznek és kínálnak a népnek. Példának okáért megemlítem a Csemadok babgulyását ebből az évből, aminek nagy sikere volt.

A községbe vezető út mentén látni, hogy a volt szövetkezeti telepen élet van. Működik még a mezőgazdaság?

Működik a mezőgazdaság, ügyes vállalkozóink vannak. Viszont a gépesítés miatt kicsi az emberek foglalkoztatottsága. Az állattenyésztés is csökkenő tendenciát mutat, mindamellett még mindig előbbre vagyunk a környező községektől. Az utóbbi években egy vállalkozó elkezdett foglalkozni a zöldségtermesztéssel is az üvegházakban. Örvendetes, hogy nagy sikerrel vállalkoznak, ismertek lettek, keresik a termékeiket. Azért persze más ez, mint a marketekben fényesre csiszolt, de ízetlen zöldség. Rájönnek már erre az emberek.

Amit nagyon sajnálok, hogy a nép leszokott a háztáji termelésről. Nem termel zöldséget, nem nevel kisállatot. Talán a központnak jobban oda kellene figyelni, motiválni kellene a népet az otthoni termelésre. Most itt az alkalom is, választások lesznek, a pártok jöhetnének ötletekkel, hogyan tehetik a mezőgazdasági termelést intenzívebbé.

Hogy állnak az iskolaügy területén?

Az iskolai épületeink műszaki állapota jónak mondható. Sajnos számolunk a szlovák iskola megszüntetésével, elfogy a gyerek. A szülők a közeli Rimaszombatba íratják őket. Az egyik ok, hogy Rimaszombatban dolgoznak, hordják a gyerekeket autóval, a másik ok, hogy sokuk szerint az ottani iskolák minőségileg jobbak. Sajnos ugyanez a helyzet az óvodával is.

A foglalkoztatottság terén jelent valamit a város közelsége?

Csak 20-25 munkanélkülink van, ami viszonylag kedvező szám. Az emberek eljárnak dolgozni Nyugat Szlovákiába, de sokan dolgoznak Rimaszombatban is. Mi a Munkaügyi hivatal segítségével alkalmazunk embereket a járdák építése terén, kaszálásnál, hóeltakarításnál. Sajnos ezeket az embereket a hivatal időszakonként lecseréli, újakat kell alkalmazni. Az újak betanítása viszont új energiát is igényel részünkről. Ezen talán változtatni kellene központilag.

Egyébként a közmunkával, közmunkásokkal elégedett vagyok. Sokat jelentenek a községnek. A gépeket, szerszámokat a község biztosítja nekik. Az utóbbi időben figyelnek arra is, hogy ne tűnjenek el a szerszámok. Jó szisztémát is vezettünk be, de ők maguk is jobban ügyelnek.

Hogyan sikerül a fejlesztéseket biztosítani?

Az utóbbi időben a lehetőségeink viszonylag jók. Az Járási akciótervből (Cerogema), a HACS (MAS Cerovina) lehetőségeiből, vagy pedig egyenesen a minisztériumokból tudunk meríteni időszakonként. Mindig csurran-cseppen valami a fejlesztésre. De a saját költségvetésünk is megenged némi fejlesztést. Most fejeztük be például 230 m járda építését a temető felé, áthelyeztük a közvilágítás vezetékeit a kertekből a járdákba, balkont építettünk a kultúrházba.

Ami a továbbiakat illeti, a közeljövőben főleg Mocsárt szeretnénk fejleszteni. Ez a falurész nagyon közel van a kurinci üdülőközponthoz, úgy érezzük, fejleszteni kell. Nagy az igény lakások építésére a fiatalok részéről, így ki kell építenünk a kanalizációt, bővíteni kell a vízvezetéket és az utcákat, de a bekötő-utat is. Most ennek fogunk szentelni nagyobb figyelmet.

Itt talán még azt szeretném megemlíteni, hogy az anyagiak biztosítása adminisztratív szempontból elég körülményes folyamat lett. Ezen kellene a központnak mindenképen enyhítenie.

Mit szeretne elmondani még nekünk a végére, polgármester úr?

Talán annyit még, hogy a Városok és Falvak Társulása nagyobb nyomással kellene, hogy dolgozzon a kormány felé. Sajnos nagy teher hárul a községekre és ez a teher egyre csak nő. A szeméttel való gazdálkodást például úgy változtatták, hogy emelni fog kelleni az illetéket a lakosságnál. De ez tapasztalható még több más területen is.

Köszönöm a beszélgetést.

Mede Géza

A képek a szerző felvételei

(x)