Nyitókép: (Rigó Konrád, b1 és Bárdos Gyula, j1 a gombaszögi táborban). Forrás: mkp.sk
Felröppentek a hírek, miszerint Rigó Konrád, a Smer-SNS-Most-Híd koalíció kulturális államtitkára levelet írt a Csemadok tagjainak, kifejezve abbéli szándékát, hogy szeretnének létre hozni egy szlovákiai magyar közművelődési intézményt. A levelet Solymos László (Most-Híd) miniszter is aláírta. De mi lehet a céljuk mindezzel?
Dübörög a kampány
Kampányidőszak van, így valószínűleg a választók felé is szeretne a kormányon lévő vegyes párt tetszelegni, kifejezve, hogy fontos számukra a felvidéki magyar kulturális élet. De mi lehet még a háttérben? Hiszen ha a kultúra megőrzése állna érdekükben, akkor elegendő lenne az idén 70 éves Csemadoknak megadni egy állami jellegű támogatást, amivel teljesen feleslegessé válna egy új szervezet létrehozása.
Ha ez lenne a cél, akkor a Csemadok támogatását már rég megoldhatta volna a Most-Híd a négy éves kormányzati ciklusa alatt. Most ugyanis már túl késő van az efféle dolgokra, hiszen a parlament már nem ülésezik.
Mi lehet hát a kormánypárt valódi szándéka?
Mint tudjuk, a Csemadok elnöke a Most-Híd számára konkurens pártalakulatnak, a Magyar Közösség Pártjának az elnökségi tagja. Tudjuk azt is, hogy bár közel álltak hozzá, a Most-Hídnak és az MKP végül külön indul a parlamenti választásokon. Bárdos Gyula Csemadok elnökként viszont mozgósította a szervezetet, és a tagság besegített az éppen alakuló Összefogás politikai mozgalom aláírásgyűjtésébe.
Amivel Bárdos politikai célokra használta fel a Csemadokot, ami egy kulturális szervezet. Legyünk őszinték! Egy kulturális szervezet fő prioritása maga a kultúra. Mint ahogy az éppen kormányon lévő, magát magyar képviseletként aposztrofáló vegyes párt feladata is az lenne, hogy képviselje választói érdekeit, akik megválasztották őket.
Ezzel szemben viszont úgy tűnik, hogy a választók nem voltak megelégedve a Most-Híd parlamenti munkájával, hiszen a közvélemény kutatások szerint népszerűségük egyre csökken.
Abból főzünk, ami van
Sajnálatos dolog, hogy ennyi évvel a háború után – annak ellenére, hogy a legtöbb európai országban a nemzeti közösségeknek már önrendelkezésük van – nálunk még egy államilag támogatott magyar közművelődési intézmény sincs.
A Csemadok finanszírozása 1996-ig az állami költségvetés részét képezte, mindaddig, amíg Mečiar addigi kormánya meg nem fosztotta őket ettől a támogatástól. Azóta az intézmény pályázatokból, felajánlásokból és főleg, kiemelt nemzetpolitikai intézményként komoly összegű, több százmillió forintnyi magyarországi támogatásokból tatja fenn magát.
Ha teljesen őszinték akarunk lenni, akkor ez a helyzet leginkább azok szégyene, akik Szlovákiában hatalmon vannak, de azt nem használták ki kellőképpen arra, hogy ezen a helyzeten változtassanak.
De miért kellene egy új, ha van egy több évtizede működő régi?
Ha logikusan belegondolunk, valószínűsíthető, hogy a Most-Híd ily módon szeretné magának megnyerni a Csemadok tagjait. Bizonyára felbuzdultak azon is, hogy ez az egykor dicsőbb napokat megélt szervezet úgy ahogy továbbra is képes magát mozgósítani, amikor arra szükség van.
Ami vélhetően nem tetszik sem a Most-Hídnak, sem koalíciós partnereinek, hiszen ezzel az ő választási esélyeik gyengülnek. Ezért aztán logikus, hogy helyzetükben két legyet ütnének egy csapásra: elcsábítani a Csemadok tagjait, létrehozni egy „ellen-Csemadokot”, és annak vezetését Most-Híd közeli tagokkal megtölteni.
Így aztán az ellentábornak és a felvidéki magyarságnak ez a bástyája is be lenne véve, a vegyes párt, befolyása alá rendelve.
Végh Tamás
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.