Nyitókép: Körkép.sk (montázs)
A földművelésügy magyar szempontból volt a téma a Pátria rádió szombati vitaműsorában. A tárcát két cikluson keresztül (Simon Zsolt) magyar miniszter irányította, a Most-Hídnak pedig a jelenlegi kormányban is államtitkári pozíciója van, így méltán nevezik a minisztériumot magyar tárcának.
A szombati adás résztvevői Csicsai Gabriel (Most-Híd), Pomichal István (MKP) és Pikáli Róbert (Máme toho dosť! – Elegünk van! párt) voltak.
A földművelésügy legnagyobb problémáira vonatkozó kérdésre válaszolva Csicsai közvetve elődeit, így Simon Zsoltot is kritizálta, amikor elmondta, hogy az ágazatból hiányzik az átfogó koncepció, melyhez a kormányzat forráshiánya is hozzájárul.
„30 éve nem történt hosszú távú koncepció az ágazatban, hogy a gazdák előre tudjanak tervezni“ – fogalmazott az államtitkár.
Pikáli Róbert szerint a támogatási rendszer és a földügyek rendezetlensége a két fő probléma. A szlovákiai (de mint mondta, a többi közép-kelet-európai gazda is) eleve kevesebb összegű támogatást kap, mint nyugat-európai társai. Ezzel nagyon nehéz kezdeni valamit, Szlovákia ugyanis az uniós csatlakozáskor belement ebbe az egyenlőtlen feltételrendszerbe.
„Mi, az Elegünk van! (szlovákul MTD) párt részérő a különbség fokozatos kiegyenlítésében vagyunk érdekeltek”
– mondta.
A másik probléma Pikáli szerint, hogy a terület alapú támogatások nagy része, mintegy 75 százaléka néhány nagyvállalkozó, ha úgy tetszik, oligarcha zsebében landol. A kis- és közepes gazdák kiszorítása évek óta zajlik.
„És hogy miért van ez, elsősorban a földügyek rendezetlensége miatt. Ez vezetett az elmúlt két évben több országos traktortüntetéshez, és ez volt a kiváltó oka annak is, hogy a gazdák beléptek a politikába, és saját pártot alapítottak”
– magyarázta.
Pomichal István egyetértett a támogatási rendszer reformjának szükségességével, mely szerinte mára szociális programmá vált. A kiutat belőle a közös agrárpolitikában látja, majd pár perccel később önmagát cáfolva azt is kijelentette, hogy ennek kialakítása lehetetlen.
Csicsai Gabriel az elhangzottakkal szembe helyezkedve azt hangsúlyozta, hogy az európai agrárpolitika világos és kiszámítható, önkritikát leginkább Szlovákiának kellene gyakorolnia azért, ahogy az elmúlt 14 évben a mezőgazdaságot vezette.
A Most-Híd politikusa szerint fontos, hogy világos politikai elképzelése legyen az adott miniszternek a tárcánál, amit az elmúlt két választási ciklusban nem látni. Mindezt azzal indokolta, hogy a támogatások nagy része értelmetlenül lett felhasználva például tsz-udvarok átalakítására vagy agroturizmusra, mely a források kiapadása után tönkre ment.
Kritikaként fogalmazta meg azt is, hogy a kormányzati pénzek is alá lettek dimenzálva.
„A mezőgazdaság lényege a munkahelyteremtés. A gabonatermelés ezt nem generálja. Erre az állattartás és a gyümölcstermelés alkalmas. Csehországban 140 millió, Magyarországon 300 millió euró támogatás ment erre a területre. Nálunk ez sajnos hiányzik. Az elmúlt 14 évben másfél milliárd euróval van kevesebb az ágazatban. Ez a gond, nem az uniós szint“
– vélekedett Csicsai.
Pikáli szerint a tervezésnél csúszott el a dolog. Szerinte a kis- és közepes gazdákat kellene megmenteni, mert ők adják a hozzáadott értéket az országnak. A legnagyobb gond azonban mint elmondta, hogy nincs biztonságérzetük, nincs támogatás. Ami pedig van, azt a nagy bürokrácia miatt nem tudják kihasználni. Ezért indultak el a traktoros tüntetések is, hangsúlyozta.
A műsorban felmerült a földrendezés kérdése is.
Csicsai Gábor szerint a komaszáció is az elmúlt 30 év sara. Pomichal István nyíltan a földmaffia létezéséről beszélt, míg Pikáli szerint itt látni a legjobban, hogy a nagy halak a zavarosban szeretnek halászni. Minél rendezetlenebbek a földügyek, annál könnyebb a helyzete ezt az állapotot kihasználó, gyakran erőfölényükkel visszaélő, politikai védettséget is élvező agrobáróknak, oligarcháknak. A gazdák választási programjának egyik alappillére épp a földrendezés.
A beszélgetés során érintették a nagy környezetszennyezést okozó dán vállalatok működését is. Csicsai szerint továbbra is az önkormányzatok kezében van minden döntési lehetőség. Ha az adott település nem akarja a dánokat, akkor a sarkára állhat és nem lesz.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
