Ezért is jelent akkora veszélyt a koronavírus – rengeteg a krónikus és ezért veszélyeztetett beteg

Nyitókép forrása: sme.sk

Kétezer felett jár a napi új koronavírusos esetek száma, és a kormány országos teljes zárlatban gondolkodik. Kedden nyolcszáz fölé emelkedett a kórházban ápolt fertőzöttek száma, és ha valóban csak két héttel vagyunk lemaradva Csehország mögött, hamarosan iszonyatos nyomás alá kerül az ezer sebből vérző szlovákiai egészségügy. Épp ezért, érdemes egy pillantást vetni a legveszélyeztetettebb csoportok statisztikai adataira.

A koronavírus az esetek túlnyomó többségében nem egyedül gyilkol, hanem a másik (vagy akár egyszerre több) meglévő betegség miatt legyengült szervezetet teszi próbára olyannyira, hogy a túlélési esélyek drámaian lecsökkenhetnek.

Ma már nem kérdés, hogy a krónikus betegségekkel küzdők fokozottan ki vannak téve annak a veszélynek, hogy megfertőződés esetén súlyos lefolyású COVID-19 betegségen esnek át.

   

Ezért összevetettük a koronavírus tüneteit nagymértékben súlyosbító betegségek listáját a kórházi kezelések leggyakoribb okainak 25-ös listájával (ez utóbbiból levontuk a szüléseket). Az összesítésből az derült ki, hogy a 2018-as évben (ezek az elérhető, legutolsó egész évre vonatkozó adatok)

a kórházi kezelések leggyakoribb okainak 57 százaléka mögött olyan betegségek állnak, amelyek jelentősen súlyosbíthatják a koronavírus-fertőzés lefolyását.

A grafikonból is látható, hogy a leggyakoribb kockázati tényezőt jelentő elsődleges egészségügyi problémák a szív és érrendszeri megbetegedések, az emésztőrendszeri problémák és a rosszindulatú daganatok.

Pesszimista számok

Itt érdemes azonban kiemelni, hogy nem minden koronavírus miatt kockázatos betegség kapta meg az őt megillető helyet a listánkon. Magas vérnyomás miatt például 10 ezer embert kezeltek kórházban, de országszerte több mint 630 ezer embert érint ez a probléma. Cukorbetegséggel is több mint 350 ezer szlovákiai állampolgárt tartottak nyilván 2018-ban.

Ez persze nem azt jelenti, hogy több százezer ember van életveszélyben, hanem azt, hogy több százezren vannak, akiknél nagy a kockázata a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzésnek, épp ezért a körükben magasabb lehet a halálozási arány is.

Azt meghatározni, hogy a lakosság hány százaléka lehet pontosan veszélyeztetett, igencsak nehéz. Az egyes betegségek, illetve a betegségekből és az időskorból fakadó veszélyeztetettség között is vannak átfedések. Nem adhatjuk össze például a cukorbetegek és a magas vérnyomással küzdők számát, mert nincs nyilvánosan elérhető adat arról, mennyien vannak, akik mindkét statisztikában szerepelnek. De még akkor is csak a dokumentált eseteknél tartunk.

Ez azonban azon a tényen nem változtat, hogy ha a szlovák egészségügyben található nem egész 32 ezer kórházi ágy a koronavírus-járvány miatt egyszerre telne meg, az egész rendszer összeomolhat, ahogy az történt Olaszországban az első hullám idején.

Ha a jelenlegi arányokat vesszük alapul, ahhoz, hogy minden ágyat koronavírusosok foglaljanak el a kórházban (ami reálisan ugyan nem történhet meg, de jó irányadó adat), 950 ezer aktív fertőzöttnek kell lennie. Közülük 2200 embernek lenne szüksége lélegeztetőgépre az életben maradáshoz. Most tegyük fel, hogy ezeknek a számoknak csak a negyede valósul meg, és egy hónap múlva „csak” megtízszereződik a fertőzöttek száma (ahogy azt ma a politikusok jósolják): 250 ezer aktív eset, 9000 kórházi ápolásra szoruló, ebből 600 embernek  lélegeztetőgépre lenne szüksége. Nehezen elképzelhető, hogy ezzel a kihívással Szlovákia megbirkózna, vagy huzamosabb ideig (heteken keresztül) képes lenne ellenállni egy ilyen nyomásnak.

Körkép.sk/KL