Lengyel elnök: a V4 a közép-európai együttműködés jelentős mozgatórugója

Nyitókép forrása: lufkindailynews.com

A visegrádi csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) a közép-európai együttműködés fontos mozgatórugója, mely az Európai Unión (EU) és a NATO-n belüli folyamatokat is jelentősen befolyásolja – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök kedden, a V4-es országok elnökeinek lengyelországi találkozóján.

Andrzej Duda a balti-tengerparti Hel-félszigeten fekvő Jurata üdülőhelyen, az ottani elnöki rezidencián zajló, kedden kezdődött kétnapos csúcstalálkozó első, a V4 megalapításának 30. évfordulójához kötődő panelbeszélgetésén szólalt fel. Véleménye szerint a kommunizmus bukása óta eltelt három évtizedet nemcsak nagy gazdasági-politikai siker, hanem ugrásszerű társadalmi-civilizációs fejlődés is jellemezte.

Elmondta, hogy a V4-hez tartozó nemzetek közös kulturális és eszmekörhöz tartoznak, közös emlékezetük része egyebek között a 20. század „drámai története és a két totalitárius rendszer gonoszsága”. Az 1991-ben alapított visegrádi együttműködés fő célja a NATO- és az EU-csatlakozás volt, amit a tagországok elértek – állapította meg Duda.

   

Aláhúzta: a V4 támogatja az európai egység és szolidaritás eszméjét, és kiáll az egyenlő államok, szabad nemzetek Európája mellett. Az országcsoport „vonzó példát jelenthet a Keleti Partnerség, valamint a Nyugat-Balkán országai számára” – mondta. Kiemelte a V4 szerepét a szélesebb körű regionális együttműködésben, például a közép- és a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő, Bukaresti Kilencek nevű formátumban, mely – mint mondta – választ jelent Oroszország „agresszív politikájára, amellyel szemben nem maradhatunk passzívak”.

A lengyel elnök kitért a Három Tenger Kezdeményezés formátumában folytatott együttműködésre is, kiemelve ennek szerepét a regionális infrastrukturális összeköttetések fejlesztésében. Aláhúzta: a tizenkét tagállam közül kilenc már csatlakozott a kezdeményezés befektetési alapjához. Sikernek nevezte, hogy a közép-európai együttműködési formátumok az EU, valamint az Egyesült Államok támogatását élvezik.

Úgy vélte: a szolidaritáson, a közös célokon alapuló együttműködésnek köszönhetően a térség országai „jelentős módon befolyásolhatják az európai és a transzatlanti konszenzust”. Hangsúlyozta: a térségbeli államoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány után újjáépülő világ „a szabad, független, egyenlő nemzetek együttműködésén alapuljon”, és tartsa be a kiegyensúlyozott fejlődés elveit. A Covid-19-járvány utáni gazdasági helyreállításról szóló másik keddi panelben Duda utalt a Világbank Közép-Európára vonatkozó januári előjelzéseire, melyek szerint a térségbeli gazdaságok idén átlagban 3,6 százalékos növekedésre számíthatnak.

A vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások a GDP 9 százalékát tették ki, ez az uniós forrásokkal együtt viszonylag jó kiindulópontot jelent a válság utáni helyreállításhoz – szögezte le. Úgy értékelte, hogy a járvány után a közép-európai gazdaságok globális összevetésben a leggyorsabban fogják behozni a veszteségeket, ami fontos jelzés a befektetők számára is. Az elnök a térség közös céljaként az erős Európában létező, gazdaságilag erős V4-et nevezte, továbbá a vállalkozók minél gyorsabb „normális” működésének helyreállítását, valamint a térségbeli kereskedelmi kapcsolatok erősítését és a vállalkozások digitális technológiákra való átállását.

Az EU új többéves keretköltségvetéséből és a helyreállítási alapból származó forrásokat nemcsak a járvány utáni gazdasági újjáépítésre, hanem a V4-en belüli együttműködés szorosabbá tételére is fel kellene felhasználni – húzta alá Duda. A tagországok közötti koordinációs, informális fórumként működő V4 csoport alapítását az 1991. február 15-i, Visegrádon rendezett találkozóhoz kötik, amikor Antall József akkori magyar miniszterelnök, Lech Walesa lengyel elnök, valamint az akkori (majd 1993 óta két külön államként létező) Csehszlovákia államfője, Václav Havel közös együttműködési és programnyilatkozatot írt alá.

MTI