Júniusban jelentősen csökkent a túlhalálozás mértéke, 5 százalékkal vagyunk az ötéves átlag felett

Nyitókép forrása: SITA/Branislav Bibel

A Szlovák Statisztikai Hivatal szerint 5 százalékkal csökkent a túlhalálozás mértéke Szlovákiában, és jelentősen visszaesett a koronavírus okozta halálesetek aránya is, és már „csak” a nyolcadik leggyakoribb halálok. Persze, a statisztika javulása nem egyenletes, vannak megyék, ahol a túlhalálozás mértéke továbbra is 10 százalék felett jár.

Júniusban összesen 4251 ember halt meg, ami az elmúlt 12 hónap legalacsonyabb száma. Az elmúlt öt év átlagán ez a szám még így is 5 százalékkal magasabb, de tíz hónapja nem volt ilyen alacsony a túlhalálozás mértéke.

A harmadik hullám előtt – vagy elején, ha hinni lehet az Egészségügyi Tárca illetékeseinek – a havi halálozási adatok kezdenek visszatérni a sokéves átlaghoz. Kérdés, hogy meddig marad így.

   

Megyénként elég eltérő a helyzet. Pozsony megyében az ötéves átlaghoz képest 2,3 százalékkal kevesebb haltak mg, negatív a mutató Zsolna megyében is. Az országos átlagnál jobb túlhalálozási adattal rendelkezik Nyitra megye, Trencsén és Eperjes megye nagyjából az országos átlagot ütik meg.

Nagyszombat, Besztercebánya és Kassa megye azonban elég rosszul ál ezen a téren.

Korosztályok tekintetében továbbra is a nyugdíjas korúakat érinti a túlhalálozás. Júniusban 3300 körül volt a 65 évnél idősebb elhunytak száma, ami 8 százalékkal magasabb érték, mint az ötéves átlag. Közülük is a 65-74 évesek körében magasabb a normálistól az elhunytak aránya (18 százalékos túlhalálozás).

Közben a koronavírus az esetszámok és a halálozások minimumra csökkenésével a nyolcadik helyre esett vissza a másodikról a leggyakoribb halálesetek listáján a múlt hónapban. Az összes elhunyt mindössze 2 százalékáért volt felelős a kór, ami 76 emberéletet jelent. Összehasonlításképp, 100 halálesetből januárban 37-et, márciusban 40-et írhattunk a koronavírus számlájára, most pedig csak kettőt.

Itt érdeme kiemelni az Elemzési és Stratégiai Intézet (ISA) tegnapi közlését, amely szerint a koronavírus kezd a beoltatlanok járványává válni. Természetesen az adatok a fertőzéseket, nem pedig a haláleseteket mutatják, de értelemszerűen, a fertőzöttek egy része súlyos állapotba kerül, akik közül néhányan nem élik túl a kórt. A súlyos lefolyás ellen – úgy tűnik – a vakcinák viszonylag jól védenek, még ha a fertőzés megelőzésében a várttól kisebb védettséget is biztosítanak.

Az ISA szerint idén májusban és júniusban 18 135 személy fertőződött meg  koronavírussal, 91 százalékuk pedig nem volt beoltva. Hasonló arányokat tapasztalnak más, Nyugat-Európai országban is, bár az összehasonlítást érdemes fenntartásokkal fogadni. Nem mindegyik, hol melyik volt a legelterjedtebb vakcina, mennyire és mikor lazítottak a korlátozó intézkedéseken, és milyen kapcsolatban voltak az új járványgócokkal.

Nagy-Britannia például tipikus eset: a fertőzöttek 66 százaléka volt csak beoltatlan, viszont Nagy-Britanniában jelent meg legkorábban az Indiából induló Delta-variáns.

Körkép.sk