Nyitókép forrása: Steve Buissinne képe a Pixabay -en.
Parlamenti előterjesztésre készítik elő a társadalombiztosításról szóló törvény módosítását, amely számos változtatást tartalmaz. Ezek nem csak a mostani, de leendő nyugdíjasok életét is meghatározza majd.
Az egyik legfontosabb változás az ún. „szülői nyugdíj”, vagy másik nevén, a szülői bónusz bevezetése. Azoknak a nyugdíjasoknak, akik gyerekeket neveltek, lehetőségük lesz nagyobb életjáradékra szert tenni.
A munkaügyi minisztérium ezzel az intézkedéssel azt a méltánytalan helyzetet próbálta orvosolni, amely szerint az eddigi rendszerben az anyasági szabadságon lévő szülő kevesebb nyugdíjra volt jogosult.
„A szülői bónusz bevezetésével azonban csak részleges kompenzációra kerülne sor, miközben az intézkedés egyúttal megsérti a szolidaritás elvét például azokkal az emberekkel szemben, akiknek a gyermekei külföldön dolgoznak, vagy katonaként, rendőrként dolgoznak, esetleg azokkal szemben, akiknek gyermekük elhunyt, vagy akik saját döntésükből nem vállaltak gyermeket”
fogalmazott meg kritikát az Aktuality.sk-ban az intézkedés kapcsán Maroš Ovčarik, a Partners Investments vezérigazgatója.
Mi azért hozzátennénk, hogy a gyermeket nem vállaló nyugdíjasokkal szembeni szolidaritási elvnek is megvannak a maga korlátai. A mai nyugdíjasok életjáradékát az életük során elvezetett járulékokból számítják ki, de ma dolgozó aktív lakosság befizetett járulékából fizetik ki.
Vagyis, ha nincs elég gyermek, aki idővel beléphet a munkaerőpiacra, akkor nincs elég új járulékfizető, akinek a munkája értékéből kifizessék a nyugdíjakat. Szlovákiában (Magyarországtól eltérően) a családtámogatás helyett még mindig a migrációt jelölik gyakrabban „megoldásként” a fenti dilemmára.
Eltörlik a nyugdíjkorhatár-plafont
Szintén nagyon fontos változás lesz – ha a parlament elfogadja – a nyugdíjkorhatár plafonjának hatályon kívül helyezése. A korhatár felső maximumát még a Smer-SNS-Most-Híd kormány vezette be, nyilvánvalóan kampánycéllal, úgy, hogy az intézkedés legkorábbi kedvezményezettjei csak a 2026-ban nyugdíjba menők lehessenek, vagyis jó ideig ne legyen hatással a közpénzekre – és addigra a döntést meghozó politikusok már maguk politikai nyugdíjban lehetnek.
A 64 éves maximális nyugdíjkorhatár bevezetésével szemben azonban az új felfogás az, hogy tekintettel a demográfiai viszonyokra, a nyugdíjrendszer nem lenne fenntartható a plafon megmaradása mellett.
A szakértők ilyenkor olyan nyugati országokat hoznak fel példaként, ahol jóval magasabb a nyugdíjkorhatár, és uniós szintén így náluk a leginkább fenntartható a nyugdíjrendszer is. Ilyen Hollandia (a nyugdíjkorhatár 68 év), Dánia (67 év), Svédország (66 év).
Megint érdemes kiemelni, hogy nyilván nem csak a nyugdíjkorhatáron múlik, hogy egy nyugdíjrendszer mennyire fenntartható, és az országok teljesítménye ezen a téren szintén sok mindentől függ. Egyrészt, a példaként felsorolt államok mind befogadó államok (miközben a migráció előnyei épp szűkülnek be a hátrányaihoz képest). Másrészt, egy adott ország munkaerőpiaci struktúrája is fontos: nyilván akkor könnyebb munkában tartani az embereket 65 év felett is, ha nem kemény fizikai munkára kényszerülnek rá. Vagyis ehhez olyan gazdasági szerkezetre is szükség volna, kevesebb összszerelőüzemmel, több magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazattal.
A módosítás azonban visszaállítja azt a korábbi állapotot, amely a mindenkori statisztikai átlagos várható élettartamhoz köti a nyugdíjkorhatás mértékét, vagyis többé kevésbé mindenki azonos ideig élvezheti a nyugdíjas éveket – persze, nem azonos életjáradékból.
Szintén jelentős módosítás a korkedvezményes nyugdíj lehetővé tétele legalább 40 ledolgozott nyilvántartott év esetén – függetlenül attól, hogy az igénylő mennyi idős.
Sokan ezt az intézkedést a nyugdíjkorhatár-plafon eltörlésének kompenzációjának tekintik, hiszen ahogy emelkedik majd a nyugdíjkorhatár, úgy fog egyre több és több emberre vonatkozni a 40 éves korkedvezményes nyugdíj. Persze, a korkedvezményes nyugdíjjal kisebb összegű életjáradék jár, szóval, a tervezett hozott is ajándékot, meg nem is.
Ördög a részletekben
Az egyik legbeszédesebb változtatás egyben a legkevésbé átlátható is. A törvénymódosítás csökkentené az életjáradék aktuális értékét, ami egy koefficiens, és a nyugdíj nagyságának kiszámításában van nagy szerepe. Az Aktuality.sk közlése szerint a tervezett módosítás kvázi a most munkapiacra belépők esetében csökkenti az első pillérből (az állami nyugdíjalapból) kapott életjáradék nagyságát ahhoz képest, mintha nem történne változtatás.
A liberális gazdasági elemzők a négy változtatásban a nyugdíjrendszer fenntarthatósága felé való elmozdulást látják. Kérdés, hogy ki mit ért a fenntarthatóság alatt: pénzügyi egyensúlyt, vagy emberhez méltányos nyugdíjas éveket biztosító rendszert….
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: életjáradék nyugdíj nyugdíjreform
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
