Változott a korhatárszámítás – mikortól mehetünk nyugdíjba? (Táblázat)

Nyitókép forrása: 

A társadalombiztosítás törvény módosítása eltörölte az évekkel korábban bevezetett nyugdíjkorhatár-plafont, egyúttal több változtatás is történt az első pillérben, januártól pedig már érvényes a nyugdíjkorhatár számításának új rendszere is.

A társadalombiztosítási törvény módosításával ismét az átlagos várható élettartamtól függ az éppen aktuális nyugdíjkorhatár. Jelenleg a várható életkor emelkedik, így a nyugdíjkorhatár is. Ha süllyedésnek indul, akkor a nyugdíkorhatár is csökkenni fog. Az egész rendszer abból az elképzelésből indul ki, hogy (cirka 19) év legyen a nyugdíjban töltött évek átlagos száma. Kissé durvábban fogalmazva: átlagban minden korosztály ugyanannyi évig élvezhesse a nyugdíjas éveket.

A jelenlegi demográfiai mutatók mellett évente nagyjából 1 hónap és 10 nappal emelkedik a nyugdíjkorhatár. A mostani változtatás minden 1966 után (tehát 1967 óta) született személyt érint.

   

Az 1967 előtt született személyekre a korábbi számítási mechanizmus lesz érvényes.

A módosítás után is érvényes marad, hogy a felnevelt gyermekek számától függően csökken a nyugdíjkorhatár, de más a számítás a nők és a férfiak esetében.

A következő években folyamatosan politikai téma lesz a nyugdíjkorhatár számítása

Adódik a kérdés, hogy miért volt szükség a nyugdíjkorhatár meghatározására? A 2020-as választások előtt az akkori kormány bevezette a felső határt, amit 64 évnél húzott meg. A döntés egyértelműen kampányhúzás volt, a Smer választóinak zöme nyugdíjas vagy közvetlenül nyugdíjas kor előtt álló személy, így próbáltak rájuk hatni. Ráadásul olyat ígértek, amire semmi garanciát nem tudtak, és nem is kellett vállalniuk.

Az elsők, akik ezt a 64 éves nyugdíjkorhatár-befagyasztást megtapasztalták volna, 2026-ban mentek volna nyugdíjba. Ez két kormányzati ciklust jelent, és már plafon megszavazásának napján sejthető volt, hogy a látványos, de egyébként teljesen üres kampányhúzást nagyon könnyen visszaváltoztathatják a későbbi kormányok. Ahogy ez nemrég meg is történt, és így visszatértünk a korábban alkalmazott módszerhez, ami abból indul ki, hogy egy átlagos nyugdíjban eltöltött évet határoz meg.

Mért van szükség a nyugdíjkorhatár emelésére? Alapesetben azt hihetnénk, hogy a munkában töltött évek általunk befizetett járulékait kapjuk meg később. Csakhogy nem erről van szó. A nyugdíjrendszer az aktuális befizetésekre épít és arra az illúzióra, hogy mindig lesz elég munkás, aki majd elég járulékot fizet be az aktuális nyugdíjas generáció juttatásainak fedezésére. Vagyis minden attól függ, hogy mennyi dolgozó jut adott számú nyugdíjasra. Ez a szám pedig folyamatosan csökken, miközben a lakosság elöregszik, így a nyugdíjrendszer (nem csak Szlovákiában, de nálunk fokozottan) egyre nagyobb nyomás alatt van.

Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy létezik agyelszívás a nyugati versenyképesebb bérek miatt, szakmunkásokból folyamatosan hiány van. A jelenlegi megélhetési válságban a reálbérek csökkennek, a foglalkoztatottság pedig messze nem olyan tempóban bővül, mint ahogy a generációk elérik a nyugdíjkorhatárt.

Adott körülmények között a nyugdíjkorhatár veszteségessé válik. Bizonyos szempontból már ma is az, a Szociális Biztosító büdzséjét pár kivételtől eltekintve szinte minden évben ki kellett pótolni külső forrásokból.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a túl alacsony nyugdíjkorhatár sem feltétlenül lenne népszerű. Alacsony nyugdíjkorhatárnál nagy befizetési nyomás nehezedne az éppen dolgozó népességre - miközben az is kérdés, hogy van-e miből nagyobb járulékokat fizetni... -, túl magas nyugdíjkorhatár pedig a gazdaság teljesítményére lehet hatással.

A rendszer hibáitól eltekintve más tényezők is problémát okozhatnak. Az egyik a kiszámíthatóság hiánya. A szakértők folyamatosan azt javasolják, hogy a gazdaságilag aktív lakosság gondoljon a jövőre és már most megfontoltan álljon hozzá a társadalombiztosítási takarékokhoz. Csakhogy az elmúlt négy évben kétszer is változtatták a nyugdíjkorhatár számítási metódusát, és folyamatosan a politikai viták a nyugdíjak nagyságáról, a rendszer fenntarthatóságáról.

Körkép.sk