Emelkedhet a sürgősségi ellátás díja, hat gyermeksürgősségit pedig már bezártak

Nyitókép forrása: canva

A nyár egyik kiemelt választási témájává lépett elő az egészségügy helyzete, azon belül is a gyermeksürgősségi rendelők egy részének megszüntetése, a fennmaradók nyitvatartási idejét pedig megnyirbálnák.

A Štandard konzervatív hírportál közlése szerint a minisztériumi adatok arról árulkodnak, hogy jelenleg közel 230 gyermekorvos hiányzik a szlovákiai egészségügyi rendszerből ahhoz képest, hogy mennyire lenne szükség. Ráadásul a praktizáló 980 gyermekorvos fele nyugdíjaskorú, ami nagyon durva kockázatot kódol bele a rendszerbe.

A probléma nem újkeletű, leginkább az irányította rá a figyelmet az elmúlt hetekben, hogy az egészségügyi minisztérium jelezte: csökkenteni fogja a gyermeksürgősségik számát.

   

A számok elég lesújtóak. Az egészségügyi rendelet szerint 61 gyermeksürgősséginek kellene működnie az országban, de csak 54 működik, ezt fogják most a jövő év végéig 40-re csökkenteni. Az országban 7 olyan gyermeksürgősségi van, amely nem működik, mert nincs gyermekorvos, aki ellátná a feladatot. Ezek közé tartozik a galántai, a királyhelmeci és a vágsellyei rendelő is.

Az egészségügyi minisztérium azzal érvel, hogy nincs más lehetőség, mint a rendelők redukálása, mert nincs elég gyermekorvos, aki pedig van, az a végletekig túlterhelt.

Ha nyugdíjaskorú gyermekorvosok feladnák a praxisukat és ténylegesen nyugdíjba vonulnának, 700-800 ezer gyermek maradna ellátás nélkül.

Az első 6 gyermeksürgősségi már augusztus 1-jével megszűnt létezni, ezek mindegyike azok közé tartozott, amelyek egyébként sem működtek. A döntés egyelőre nem volt annyira fájdalmas a szülők számára, a betegek közel 96 százaléka félórás autóúton belül igénybe veheti egy másik sürgősségi szolgáltatásait. Ez nem feltétlenül lesz ennyire egyszer a fennmaradó 8 sürgősségi esetében.

Szintén nagy port vert fel az az intézkedés, hogy a gyermeksürgősségik nyitvatartási idejét hétköznapokon 16:00 és 20:00 közé, munkaszüneti napokon 8:00 és 20:00 közé szorítják, az orvosok tehermentesítése céljából.

Ez azonban egy ördögi kör, mert a betegek így a kórházakba mennek. Mivel az új helyzet a kórházakra nehezedő nyomást fogja növelni, ezért az ottani orvosok máris tiltakozásba kezdtek. Okkal: ők sincsenek elegen, így is túlterheltek, és növelni kellene az egészségügyi személyzet létszámát. Ezzel azonban az egészségügyi minisztérium egyáltalán és látványosan nem foglalkozik, nincs kiszámolva például, hogy milyen anyagi vonzata van a személyi állomány növelésének a kórházakban. (Megjegyezzük, az Ódor-kabinet „megoldások” alatt általában még szigorúbb költségvetési megtakarításokat ért, így a minisztérium tartózkodása nem véletlen – a szerk.).

A vita már jó ideje zajlik. A gyermekorvosok közül 400-an benyújtották lemondásukat még júniusban, többüknek már július végén lejárt a felmondási ideje, de továbbra is dolgoznak, mert törvényi kötelességük – csak kevesebb pénzért és a megyei költségvetés terhére.

És merre mutat a tarthatatlan helyzet? A betegeken fog csattani az ostor az ellátás hozzáférhetőségének csökkenésével, és az egészségügyi díjak emelkedésével. A Szlovákiai Kórházak Társulása (ANS) hétfőn javasolta a sürgősségi rendelők díjának növelését 10 euróra. Az elképzelés az, hogy a magasabb díjszabás elriasztja a komolytalan problémákkal érkezőket. Az ANS szerint az esetek 30-40 százalékában a sürgősségi rendelők kapacitásaival (és ez alatt a gyermek- és felnőtt sürgősségiket kell érteni – a szerk.) visszaélnek a betegek, sokan azért, hogy reggel már ne kelljen orvoshoz menniük.

Körkép.sk