Hogyan változott a szlovák lakosság az elmúlt 100 évben? A nemzetiség és a második nemzetiség

Nyitókép: MédiaKlikk

A szlovák lakosság is különböző fejlődési szakaszokon megy keresztül. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala 2023. június 30-án tette közzé a 2021. évi lakás- és népszámlálás eredményei alapján összeállított Országos Elemző Jelentést, mely átfogó képet ad a Szlovák Köztársaság lakosságáról és életkörülményeiről a népszámlálás döntő pillanatában. Most az 1921 óta alakuló nemzetiségi struktúráról tudhatunk meg többet.

1921-ben jelentős volt a magyar nemzetiség

A nemzetiség meghatározásának módszertana fokozatosan átalakult. Például 1921–1930 között a törvényi előírások szerint általában az anyanyelv szerint határozták meg a lakosság nemzetiségét (Šprocha, Majo, 2016). Ebben az időszakban, bár a lakosok többsége szlovák nemzetiséget tüntetett fel, arányuk csak 65%-ot tett ki. A korábbi magyar politika hatására a magyar a második legnépesebb nemzetiség lett, amelynek 1921-ben a lakosság 21,7%-a vallotta magát. A többi nemzetiség lemaradt, és képviseletük az 5%-ot sem érte el.

   

1950-ben a szlovák nemzetiség jelentősen túlsúlyba került, a magyar és a német nemzetiség visszaszorult

1950-től a nemzetiséget ahhoz a nemzethez tartozóként értelmezték, amelynek kulturális és munkaközösségéhez a megszámlált személy kapcsolódott. A második világháború vége és a szocialista rendszer kiépülése után a szlovák nemzetiségű lakosság számában jelentősen megnövekedett. 1950-ben ennek a nemzetiségnek az aránya 86,6% volt, így a legjelentősebb többségi nemzetiséggé vált.

Az, hogy a magyarok nem vallották magukat magyar nemzetiségűnek, illetve a magyar lakosság egy részének Csehországba történő kicserélésének és kitelepítésének hatásai (Šprocha, Majo, 2016) az 1950-es népszámláláson a magyar nemzetiségűek számának csökkenésében mutatkozott meg.

 

A magyar nemzetiségű lakosok száma 1921 és 1950 között több mint 45%-kal csökkent (296,1 ezer fős csökkenés). 1950-ben még a magyar nemzetiségű lakosok alkották a legnépesebb nemzeti kisebbséget, de arányuk az összlakosságon belül mindössze 10,3%-ot tett ki.

Ebben az időszakban a német nemzetiség is jelentősen csökkent. Számuk 1921-hez képest több mint 96%-kal csökkent (1919. évi 145,8 ezerről 1950-re 5,2 ezerre), részesedésük pedig mindössze 0,2%-ot tett ki.

Az 1961-től 1980-ig tartó évek a Szlovák Köztársaság etnikai szerkezetének stabilizálódását hozták

Az 1961 és 1980 között megtartott népszámlálások során a szlovákiai népesség etnikai szerkezetének alakulása stabilizálódott. A szlovák nemzetiségű lakosok aránya kismértékben nőtt, és 86,5%-on (4,317 millió) stabilizálódott. 1961-ben a magyar nemzetiség számának és arányának növekedését regisztrálta. A magyar nemzetiségű lakosok száma 46,3%-kal nőtt (1950-ben 354,5 ezer főről 1961-re 518,8 ezerre). Részesedésük 12,4% volt. A magyar állampolgárok számának folyamatos növekedése ellenére a további népszámlálások a magyar állampolgárok összlakosságon belüli képviseletének csökkenését mutatták. 1980-ban a magyar állampolgárok aránya a lakosság 11,2%-át tette ki.

Történelmi újdonságot hozott az 1991-es év – a roma nemzetiség kinyilvánításának lehetőségét

1991-ben népszámlálást tartottak, amelyen a lakosok roma nemzetiségűnek is vallhatták magukat. 75,8 ezer lakos vallotta magát romának, ami 1,4%-ot jelent. Hosszabb idő elteltével a lakosoknak lehetőségük nyílt arra is, hogy zsidó nemzetiségűnek vallják magukat, mivel 1950–1980 között erre nem volt lehetőség. Mindössze 134 lakos vallotta magát zsidónak. 2001-ben a lakosság 85,8%-a szlovák, 9,7%-a magyar, 1,7%-a roma és 0,8%-a cseh nemzetiségű volt. Az előző népszámláláshoz képest a szlovák és roma nemzetiségű lakosok száma nőtt, míg a magyar és cseh nemzetiségeké csökkent.

2011-ben több mint 100 000 lakos vallotta magát cigány nemzetiségűnek

A 2011-es népszámlálás nemzetiségi összetételének eredményét befolyásolta, hogy a nemzetiséggel kapcsolatos kérdést sokan nem válaszolták meg, így a román kívül az összes többi nemzetiség képviselete csökkent. 2011-ben továbbra is a szlovák nemzetiség volt a legjelentősebb, 80,7%-os (majdnem 4,353 milliós), de 2001-hez képest náluk volt a legjelentősebb, 5 százalékpont feletti a népszámlálásközi csökkenés. A második legnépesebb nemzetiség a magyar volt, 8,5%-kal (csaknem 458,5 ezer fővel), ami 1,2 százalékponttal csökkent. A harmadik nemzetiség a legnagyobb szám és arány alapján a roma nemzetiség volt, amit első alkalommal több mint 100 ezren vallottak saját nemzetiségüknek, így számuk elérte csaknem a 2%-ot. A roma nemzetiség esetében a népszámlálások közötti növekedés 0,3 százalékpont volt.

A 2021-es év két nemzetiséggel kapcsolatos kérdést hozott

A 2021-es népszámlálás során a népszámlálások történetében először lehetett két nemzetiséget megjelölni. A nemzetiség fogalmát a nemzethez vagy etnikai csoporthoz való tartozásként határozták meg. A lakosok nemzetiségüket a „Milyen az Ön nemzetisége?” kérdésen keresztül, vagy a másik nemzetiség esetén az „Ön más nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdésre adott válasszal nyilváníthatták ki. A lakosság 83,8%-a (közel 4,568 millió lakos) szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. 600 000 lakos nemzeti kisebbséghez tartozónak vallotta magát, ami a teljes lakosság 10,8%-át tette ki. A megadott nemzetiségek alapján a magyar nemzetiség lett a legnépesebb nemzeti kisebbség, amelyet a lakosság 7,7%-a (közel 422,1 ezer fő) jelölt meg.

Második nemzetiséget főként a romák jelöltek meg

A lakosság 5,6%-a (több mint 306 000 lakos) élt azzal a lehetőséggel, hogy második nemzetiséget is megadjon. A második nemzetiségen belül a roma nemzetiség a legtöbb. Az összes, második nemzetiséget feltüntető lakosból csaknem 89 000 lakos (29,1%) jelölte meg a romát második nemzetiségként.

A második nemzetiség feltüntetésével a ruszinok is éltek

A második nemzetiséget megjelölő lakosok közül 39,8 ezer lakos (13%) jelölte meg második nemzetiségeként a ruszint. Ezzel a ruszin nemzetiség a harmadik legnépesebb csoport lett a második nemzetiségen belül. Ebben az esetben többen voltak, mint magyart és a csehet második nemzetiségként megjelölők. A második nemzetiséget megjelölők közül a lakosság 11,1%-a (34,1 ezer lakos) jelölte meg második nemzetiségként a magyart.

Körkép.sk