A nemzetiségek együttélése területünkön. Hol él a magukat magyarnak valló lakosok többsége?

Nyitókép: Foto N-Peter Kováč

A 2021-es lakás- és népszámlálás kiterjesztett eredményei a nemzeti kisebbségek tagjairól is feltártak bizonyos részleteket, melyeket grafikai ábrázolásokkal együtt a Nemzeti Elemzőjelentés tartalmazza. Ebből megtudhatjuk, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozók mely korosztályokba tartoznak, milyen iskolai végzettséggel, vallással, családi állapottal rendelkeznek, városban vagy vidéken élnek-e inkább.

A nemzetiségek együttélése területünkön

Szlovákia sokrétű nemzeti szerkezete miatt több olyan régiója van, ahol több nemzetiség együttélése is megfigyelhető. Ennek a jelenségnek a mérésére az ún. Piasecky-féle diverzifikációs indexet használják, melynek segítségével rá lehet mutatni az adott terület nemzeti homogenitására vagy heterogenitására.

   

Az említett index szerint nemzetiségi szempontból a Rimaszombati járás a legsokszínűbb. A járásban állandó lakóhelyük szerint szlovák, magyar és roma nemzetiségűek élnek. A második nemzetiségileg legsokszínűbb járás a Mezőlaborci. Itt elsősorban a szlovák és a ruszin nemzeti kisebbség tagjai élnek együtt, illetve kisebb részben a romák is.

Ezzel szemben a leghomogénebb járás a Námesztói, ahol a szlovák nemzetiség van jelentős túlsúlyban.

Hol él a magukat magyarnak valló lakosok többsége?

A legtöbb magyar nemzetiségű állampolgár a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban él. A magyar nemzetiségűek a lakosság több mint 60%-át teszik ki ezekbe a járásokban. A lakosok több mint 20%-át teszik ki a magyar nemzetiségűek a Rimaszombati, Érsekújvári, Galántai, Vágsellyei, Tőketerebesi, Losonci, Rozsnyói, Nagykürtösi, Lévai és a Nagyrőcei járásban.

Az ezer lakosnál nagyobb községek közül Csallóközkürtön (Ohrady) vallotta magát a legtöbb ember magyar nemzetiségűnek. A község 1359 lakosából 1233-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ami a község összes lakosának 90,7%-át teszi ki. Egy másik több mint ezer lakosú faluban, Kisgéresen (Malý Horeš, Tőketerebesi járás) az összes lakos több mint 90,5%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

Érdekes tények a magyar nemzetiségű lakosokról:

• A vidéki lakosság nagyobb részét alkotják a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók. A magyar nemzetiségűnek valló lakosság 61,3%-a vidéken él.
• Magyar nemzetiségűnek a nők 53,1%-a, a férfiak 46,9%-a vallotta magát.
• A 14 év alatti gyermekek közel 12%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 67%-uk produktív korú, és több mint 23%-uk 65 év feletti posztproduktív korú, ami a legmagasabb a többi nemzeti kisebbséghez képest.
• A magyar nemzeti kisebbség tagjai túlnyomórészt házasok – közel 42%, 39%-uk hajadon, kevesebb mint 10%-uk elvált és kevesebb mint 10%-uk özvegy.
• A magát magyar nemzetiségűnek valló lakosság közel 18%-ának nincs vallási hovatartozása.
• A magyar nemzetiségű lakosság több mint 61%-a vallja magát római katolikusnak.
• A magyar nemzetiségű lakosok leggyakrabban középfokú végzettséggel rendelkeznek (54,7%), a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók közel 22,5%-a pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik.
• A magyar nemzeti kisebbség tekintetében a magyar anyanyelvű lakosok aránya magasabb, mint magának a nemzeti kisebbségnek az aránya, ami ritkaságnak számít, mivel az összes többi kisebbségnél kevesebben vallották be anyanyelvüket.

Körkép.sk