Másodfokon is a szlovák történelemhamisítás ellen felszólaló muzeológusnő mellett döntött a bíróság

Nyitókép forrása: Földházi Árpád / Mandiner

Egy hatodik éve húzódó ügy végére került pont február végén. A pozsonyi kerületi bíróság másodfokon is Zuzana Falathová javára döntött, akit egy magyarországi lapnak adott interjúja miatt hurcoltak meg munkahelyén, majd rúgtak ki. Falathová ugyanis nem kevesebbet állított, minthogy igenis létezik szlovák történelemhamisítás, és hogy az történelmi tények a magyarokat igazolják. A Pozsonyi Város Múzeumban akkor muzeológusként dolgozó fiatal nőt meghurcolták, megfenyegették az interjú miatt, majd ki is rúgták.

Falathová lényegében a gyakorta vitatható hivatalos szlovák történelmi emlékezet egyik bennfentese volt. Nem fordult a sajátjai ellen, hanem kifogást emelt az ellen, hogy a történelmi tényeket a múzeumokban és történelemoktatásban háttérbe szorítják.

A 2018. decemberében megjelent interjúban Falathová arról beszélt, hogy „szinte száz százalékig a magyaroknál van az igazság” a magyarok 1945 utáni kitelepítése kapcsán – mi a szlovák történészi körökben jórészt tabunak számít. Beszélt azokról a  köztudatba elültetett „legendákról”, miszerint a Szlovákiában élő magyarokat „csak Horthy telepítette be”.

   

„Ami a múzeumot illeti, sokszor tapasztalok felháborító dolgokat, például most volt százötven éves az intézmény, szép kiállítást is berendeztek, de minden csak angolul és szlovákul volt kiírva, holott magyar és német magánemberek gyűjteményéből és pénzéből alapították a múzeumot, s a „korabeli” divatbemutatón az első csehszlovák időkből való ruhákat mutogattak. Mondjuk a főtéren legalább a német múltat elkezdték elismerni, de a nyelvtörvény miatt hatalmas büntetés jár egy magyar billboard-ért, miközben senkit sem zavar, hogy a dolgok nyolcvan százalékban angolul vannak kiírva.”

mondta az interjúban, és valószínűleg ez volt az a pont, amikor kivívta munkaadói ellenszenvét. Az sem mellékes, hogy a beszélgetés végén azt tanácsolta a szlovákoknak, hogy tájékozódjanak magyar történelmi könyvekből (is), majd hozzátette:

„A magyaroknak pedig azt üzenem, hogy ha a Kárpát-medencén belül bárhol járnak, mindenhol érezzék magukat otthon: Felvidéken, Őrvidéken, Erdélyben, Délvidéken és Kárpátalján is. És ne feledjék el, hogy a történelem nem állt meg most, annak a kereke tovább forog.”

mondta.

Az interjú után gyűlöletkampány indult Falathová ellen, volt aki szerint „a Dunába kéne lőni”, mert „magyar ügynök”. Munkahelyén kiközösítették, majd meghurcolták, hogy megalapozzák későbbi elbocsátását, amit egyébként hivatalosan átszervezéssel indokoltak. Lett volna más választása: állítása szerint a Pozsonyi Város Múzeum még

Falathová azonban nem adta fel, és pereskedni kezdett. Két évvel ezelőtt elsőfokon győztek is, ám az az ítélet még nem volt jogerős.

Most azonban jogerős ítélet született másodfokon a pozsonyi kerületi bíróságon, ami kötelezni fogja Falathová korábbi munkaadóját is. Az ítélet kimondja, hogy a Pozsonyi Városi Múzeumnak kötelessége visszavenni Falathovát alkalmazottai közé, mintha soha nem is bocsátották volna, a múzeumnak állnia kell a per költségeit és ki kell fizetnie az érvénytelen elbocsátás miatt elmaradt három évnyi fizetését is. 

Ügyvédje, Nagy Dávid szerint a kedvező ítélet ellenére a Falathovára rásütött bélyeg megmarad, és aligha találna munkát Szlovákiában. Ő a Mandiner.hu-nak azt is kijelentette, hogy a Falathová-ügy végkifejlete miért olyan fontos felvidéki magyar szempontból:

„…A közösségért érzett öröm, mert mégiscsak egy nagy dolog a külhoni magyarságnak minden győztes per. Mert egy óriási remény és visszaigazolás, hogy igenis ki kell és ki lehet állni az igazunkért, mert van még igazság a Földön”

fogalmazott.

Körkép.sk, Mandiner.hu