Már a kisebb kánikula is megviseli a szívet

Nyitókép: Shutterstock

A 34 Celsius-fokos hőmérsékletben már folyamatosan növekvő pulzusszámmal reagál szervezetünk a melegre, és ez nem csak az időseket vagy a betegeket érinti.

A klímaváltozással gyakoribbá válnak a hőhullámok, az extrém meleg időszakok. Az jól ismert, hogy ez a betegekre, az idősekre és a kisgyerekekre különösen veszélyes lehet, úgy tűnik azonban, nem csak rájuk. Egy új, a Journal of Applied Physiology folyóiratban közzétett kutatási eredmény szerint szívünket megviseli a hőség.

Egészséges, fiatal (19-27 éves) felnőtteken végeztek vizsgálatokat, erre alkalmas laborban, különféle környezeti körülmények közt. Az 51 alany szívverését minimális fizikai aktivitás, könnyű séta során mérték, közben eltérő hőmérsékletet és páratartalmat biztosítottak. Minden alany lenyelt egy, a test belső hőjét mérni képes kapszulát, ebből kaptak a kutatók a kísérlet során maghőmérsékleti adatokat.

   

Kiderült, hogy a szívverés már azelőtt gyorsulni kezd, hogy a test belső hőmérséklete emelkedésnek indulna – írja a National Geographic.

„Egyre több embert érintenek majd a hőhullámok és az ezekkel járó lehetséges veszély” – magyarázta a Nature ismertetőjében Rachel Cottle, a kutatás résztvevője, sportegészségügyi kutató. Hozzátette, amennyiben sikerül feltárni, milyen helyzetek terhelik leginkább a szívet, tenni is tudunk ellene valamit.

Ötpercenként emelték a laborban a hőmérsékletet, a lassan sétáló alanyok 34 Celsius-fokos melegben mutatták a szívre nehezedő hőstressz jeleit – száraz levegő esetén 41 Celsius-fok volt ez a határ.

A szív minden esetben 20 perccel előbb jelzett, mint ahogy a test maghőmérséklete emelkedésnek indult volna.

A szívverés, amelyet könnyű mérni, jó figyelmeztető érték lehet. „Ha egyszer csak azt veszed észre, hogy folyamatos emelkedésnek indul a pulzusod, akkor az azt jelezheti, hogy a maghőmérsékleted is hamarosan nőni fog” – magyarázta Cottle. „Ilyenkor kell megelőző lépéseket tenni.”

Egy független kutató, Craig Crandall szerint azonban valószínű, hogy nem valódi késésről van itt szó, hanem arról, hogy a már túlmelegedő test belsejébe kissé lassabban jut el a hő.

Egy másik kutatás azt mutatta ki, hogy a szívverés aktivitás nélkül is nő a melegben. A hőmérséklet emelkedésére testünk alapvetően kétféle módon próbálja hűteni magát. Egyrészt az izzadással, másrészt a test belseje és a bőrünk közti véráramlás növelésével.

„Eközben nagyobb anyagcsereigény is kialakulhat, ami szintén növeli a szívverést. Vagyis nagyobb munkára kérjük a szívet, miközben vért vonunk el tőle” – magyarázta Barrak Alahmad klímaegészségügyi specialista, a Harvard T.H. Cahn Közegészségügyi Intézetének kutatója.

Míg egy egészséges fiatal szervezet következmények nélkül átvészelhet egy ilyen megterhelő időszakot, az idősebbek, szívbetegek számára halállal is végződhet a hőség. Egy 2022-es kutatásban arra jutottak, hogy már 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés is 2,1 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri betegek körében a halálozás veszélyét.

hirado.hu