Nehéz nem észrevenni, mennyit változott az elmúlt években, évtizedekben az éghajlatunk – melyhez már egyre nehezebb alkalmazkodnunk. Egyelőre úgy tűnik, az ősszel várt hűvös idő sem mutat sokat magából: folyamatosan váltják egymást a 10 és 20 °C-os reggelek. Cikkünkben bemutatjuk, milyen folyamatok eredménye mindez.
50 évvel ezelőtt…
…kezdett el módosulni a mérsékelt övben – ahol mi is vagyunk – az általános légkörzés, a nyugat-keleti cirkuláció erősödésének irányába. Mit jelent ez ránk nézve a gyakorlatban? Például a jelenlegi, igen meleg őszt – melyet a pocasie-zajtra.sk weboldalának napi és heti időjárás-előrejelzéséből is megfigyelhetünk.
A hótakaró és a tengerfelszín hőmérsékleti változásainak nyomán tehát az elmúlt öt évtizedben váltak gyakoribbá az időjárási szélsőségek. Földünkön már 1978 óta csökken az északi jégtakaró mérete: évente 2,7%-kal, nyaranta pedig évtizedenként 7,4%-kal. Az átlaghőmérséklet bolygónkon 1906 és 2005 között 0,74 °C-kal nőtt; az évszázad második felében kétszeres sebességgel (0,13 °C/évtized).
A kárpát-medencei helyzet napjainkban
De mit jelent mindez a Kárpát-medencére nézve? A leginkább a már általunk is gyakran tapasztalt, kellemetlen időjárási jelenségeket: hőhullámokat, forróságot, heves esőzéseket. A mérsékelt és a trópusi égöv határán létrejövő ciklonok egyre inkább a sarkok felé tolódnak, így tovább fokozva a szélsőséges éghajlati jelenségeket (például erősebb viharokat generálva). Mindennek – többek között – a kárpát-medencei mezőgazdaság lehet az egyik legnagyobb vesztese.
Az aszályos napok száma ugyanis folyamatosan növekszik, már a nyolcvanas évektől kezdve. A hőségnapok száma mára jelentősen megnőtt, és a csapadékeloszlás is problémás. Főképp a jóval kevesebb (Magyarországon például már 20%-kal csökkent) tavaszi esőmennyiség.
Az erősebb esőzések nem helyettesítik a kiegyensúlyozottan a talajba jutó csapadékot. A vízmennyiséget nem tartja meg sokáig a talaj, gyorsan átfolyik rajta – ami a növények korai elszáradását okozhatja.
Hogyan alkalmazkodhatunk a változásokhoz?
Ami a mezőgazdaságot illeti: részben a vízgazdálkodás átgondolásával, részben öntözéssel. Ami pedig a mindennapjainkat: ha szeretnénk jobban bírni a hőingadozásokat, a réteges öltözködés és egy palacknyi víz magunknál tartása ősszel is hasznunkra válhat.
Hosszú távon pedig számtalan dolog van, amivel klímánkat óvhatjuk. Ilyen például a tudatosabb energiafelhasználás (háztartási eszközeinket nem hagyjuk feleslegesen bekapcsolva, nem pazaroljuk a vizet), vagy az újrahasználás előtérbe helyezése.
Minél kevesebb szemetet termelünk, annál kevesebbet kell elégetniük a szemétlerakóknak – így a légkör felmelegedése is lassítható.
(x)
Megosztás:
Címkék: időjárás-előrejelzés
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
