Rekviem egy elveszett provinciáért

Megszületett a Rigómezei Köztársaság. Papíron most, a valóságban persze már jópár éve. Vagy talán még régebben… Szegény szerbek vagy úgy kell nekik?

Vasárnap bekövetkezett a várt esemény, így a hétvégi ügyeletben lévő lapszerkesztők fellélegezhettek – sikerült a hétfői újságot igazi breaking newsszal megtölteni. Koszovó kihirdette függetlenségét, ám a tartomány nem most vasárnap vált függetlenné. Már legalább 1999 óta az. Amikor a szerbek – mint az elmúlt két évtizedben többször is – „kissé“ túllőttek a célon, és a NATO bombázások következményeként bevonuló ENSZ-csapatok érkezésével de facto függetlenné tették egykori déli tartományukat. A függetlenség ténye tehát nem új – tudták ezt már évek óta az albánok és a szerbek is (csak nem mind ismerték be maguknak) –, ünnepelni illetve katasztrófa után kiáltani ettől viszont még lehet. S kell is. Elvégre nem minden nap születik új állam.Kevés nemzet értheti ilyenkor jobban a szerbek fájdalmát, mint mi, magyarok. Mi, akik ismerjük Magyarország történelmi és jelenkori térképét és a közte tátongó óriási különbséget. Természetesen, lehetne arról beszélni, hogy míg mi évezredes államrészeket veszítettünk el, addig a szerbek egy 1913 óta újra hozzájuk tartozó tartományról kell, hogy lemondjanak – amely ráadásul nem is teszi ki területük kétharmadát és már csak 100-200 ezer szerb lakja. Hát igen… de ha valakinek nem a két lábát, „csak“ a bal kezét vágják le, ettől az még nem fog kevésbé fájni. Ezzel a lépéssel véget is ér a szerbek szinuszgörbére hasonlító nagy évszázada, mely 1912-ben kezdődött. Az elején egy kis Szerbia állt, amely a balkáni háborúkban jelentősen növelte területét a megvert oszmánok és a korábbi szövetséges bolgárok rovására, majd az első és a második világháborúban is a jó oldalon állt. Már-már beteljesülni látszott a nagyszerb álom, Belgrád évtizedekig egy balkánnyi területű és viszonylag nagy befolyású délkelet-európai állam fővárosa volt. Mely államot a szerbek egy kicsit mindig egy nagyszerb országként kezelték. A 90-es években aztán a kisebb „testvérnemzetek“ sorra adták be a felmondást s végül a nagyszerb álmok helyett maradt a kisszerb realitás. Illetve még annál is kevesebb a montenegróiak kiválásának következtében. Maradt egy ország tenger és nagyság nélkül, ahogyan a 20. század elején állt. Az igazi rágós falatot viszont ezekben a hetekben kell majd lenyelniük a szerbeknek, hiszen korábbi integráns, a történelmük számára kulcsfontosságú területet vesztenek el. Szlovénia vagy Horvátország területe sosem tartozott a szerbekhez, ezek elvesztése nem jelentett olyan nagy traumát számukra. Avagy a magyarok sem Horvátország vagy Szlavónia elszakadása miatt bánkódtak Trianon után. Koszovót ebből a szempontból talán Erdélyhez lehetne hasonlítani. Egy olyan terület ez, ahol a szerb történelem egy részében a szerbek számára kulcsfontosságú események zajlottak. Az ilyen résztől pedig különösen fájdalmas megválni.A szerbek persze Koszovót nem tegnapelőtt vesztették el. Nem is 1999-ben. Koszovó a mi tájainkon is táplált mítosszal ellentétben már száz éve sem volt szerb többségű, amikor 1913-ban az első balkáni háború után Szerbiához csatolták, lakosainak kétharmada már albán volt. Ez az arány azóta csak nőtt s mostanra a terület alig öt százaléka szerb. Ezek egy jelentős része a régió északi, Szerbiával határos csücskében él, mely viszont most már nagy valószínűséggel az albán Koszovó része marad. Pedig az elmúlt években lett volna rá esélye a szerbeknek, hogy legalább ezt „megmentsék“ maguknak, ehhez viszont annak a beismerése kellett volna, hogy a tartomány többi részét elvesztették. S szépen csendben szét kellett volna osztani, amit lehet. Ezt viszont érthető okokból nem tehették meg, hiszen ilyenkor hazaárulónak számít mindenki, aki nem harcol az egészért, és nem akarja tovább álomban ringatni a nemzetet. S magát is. Az álomnak most vége, a szerbek számára is itt a kemény realitás.Ezután már csak egy kérdés marad nyitott: mi lesz a korábbi tartomány – most már új állam – további sorsa. Független marad vagy egy idő után a déli szomszéd albán anyaállam részévé válik. Ez viszont már egy olyan kérdés, amibe a tartományt korábban uraló szerbeknek nem lesz többé beleszólásuk.