1908. január 15-én született Budapesten, és itt is kezdte meg egyetemi tanulmányait, ám az erősödő antiszemitizmus miatt Németországban folytatta. 22 évesen szerzett doktorátust Werner Heisenbergnél, a hidrogénionról írott disszertációjával segített lefektetni a molekuláris pályák elméletének alapjait. 1933-ban a zsidóüldözés miatt elvesztette göttingeni munkahelyét, de az ekkor már Angliában élő Szilárd Leó támogatásával állást kapott a londoni egyetemen.
1935-ben Princetonba és a George Washington Egyetemre is meghívták, az utóbbit választotta, és magfizikával kezdett foglalkozni. A negyvenes évek elején csatlakozott Enrico Fermi Nobel-díjas fizikus csoportjához, melynek tagjai korszakos kísérleteket végeztek a nukleáris láncreakcióval. Amikor Oppenheimer 1943-ban Los Alamosban megszervezte a titkos laboratóriumot, az elsők között hívta meg Teller Edét, aki a plutóniumtömegek befelé történő robbantással való egyesítésével foglalkozott, a magfúziót felhasználó „szuperbombát” (a hidrogénbombát) azonban ekkor még háttérbe szorította az atombomba.
Eltüntették Elugelab szigetét
Csak 1949-ben, a szovjet atombomba felrobbantása után kezdtek újra a hidrogénbomba fejlesztéséhez. Teller igazgatóhelyettes lett Los Alamosban, és ő vezette a hidrogénbomba kifejlesztésének munkáit. Teller és Frederic de Hoffmann kísérleti robbantást szervezett a csendes-óceáni Eniwetok-szigeten, 1951-ben. A Greenhouse nevű akció sikere lehetővé tette a hidrogénbomba megtervezését. Egy újabb nagyméretű – 10 millió tonna TNT erejű – robbantással 1952-ben Elugelab szigetét eltüntették a föld színéről.
Később Teller a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora, utóbb a Lawrence Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, majd igazgatója. 1975-től a Hoover Intézet főmunkatársa. A rendszerváltozás óta többször járt Magyarországon. ” Újjászületett magyarnak érzem magam” – nyilatkozta egyszer.
Bush elnök is kitüntette
Munkásságáért számos kitüntetést kapott, egyebek között az Albert Einstein-díjat, az Enrico Fermi-díjat, a Nemzeti Tudományos Érdemérmet, valamint George Bush elnöktől a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet.
Teller Ede akkor az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: abban látja kitüntetése okát, hogy a hidrogénbomba elkészítésében való közreműködésével segítette a hidegháború áldozatok nélküli megnyerését. A 70-es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett. 1982-83-ban ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezést (SDI) – vagyis egy védekező rendszer kialakítását a szovjet atomrakéták esetleges támadása ellen.
A Magyar Tudományos Akadémia 1991-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A világhírű tudós 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, s 2001-ben elsőként neki ítélték oda az újra bevezetett Corvin-lánc kitüntetést.
2003-ban, életének 96. évében hunyt el a világhírű magyar származású amerikai atomfizikus. A tudóst a kaliforniai Stanfordban érte a halál. Halálának hírét a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratórium nevű nukleáris fegyverkutató intézet közölte, amelynek 1952-es megalapításában nagy szerepe volt a világhírű atomtudósnak, és amelynek Teller 1958 és 1960 között igazgatója volt.
Forrás: mtva.hu
Megosztás:
Címkék: atombomba atomfizikus elismerések Elugelab szigete Főoldal hidrogénbomba kitüntetések nukleáris láncreakció Teller Ede tudós
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
