Szenes Iván minden idők legtermékenyebb magyar szövegírója, aki az Artisjus 2000-es kimutatása szerint  Magyarország legtöbbet játszott szerzője volt.

 

Kétezer dalszöveget írt, különböző korosztályok ismerik számait. A Nemcsak a húsz éveseké a világ, a Kicsit szomorkás a hangulatom máma, a Kislány a zongoránál, a Találkozás egy régi szerelemmel, az Úgy szeretném meghálálni, a Kicsi gyere velem rózsát szedni, a Mindenkinek van egy álma, a Nehéz a boldogságtól búcsút venni, mind az ő alkotásai.

 

Szenes Iván írta többek közt Blilicsi Tivadarnak a Jöjjön ki Óbudára, Aradszky Lászlónak az Isten véled, édes Piroskám, Kazal Lászlónak az Egy dunaparti csónakházban, Zalatnay Saroltának a Hosszú forró nyár, a Tölcsért csinálok a kezemből, a Tolnay-Páger párosnak az Orchideák vagy Kovács Katinak az Add már, uram az esőt című számaik szövegét. Ő volt a szövegírója és a zeneszerzője a Kovács Erzsi által sikerre vitt Hosszú az a napnak vagy Szécsi Pál Szeretni bolondulásig című számának. Több mint száz színdarabot, filmet, rádió- és tévéjátékot mutattak be verseivel, illetve az ő átdolgozásában.

 

 hirdetes_300x300  
Az ifjú Szenes Iván az akkori Rezső téren (Fotó: femcafe.hu)

 

2010 júliusában sugározta az MTV a Szenes Színház című műsort, ebben előadta legutolsó slágerét, amit az internet ihletett, a Klikkelj rám! című számot.

 

Nem esett messze a fától

 

Szenes Iván 1924. április 25-én született Budapesten, édesapja Szenes Andor, író, színpadi és slágerszerző, nagybátyja, Szenes Béla, újságíró. Unokanővére Szenes Hanna (Chana Senesh) izraeli nemzeti hős. A magyar zsidó lányt a második világháború vége felé a britek kiképezték, és tizenhat társával együtt ejtőernyővel ledobták Jugoszláviában, hogy Magyarországra beszökve próbálják megakadályozni a magyar zsidók elpusztítását. Szenest a határon elfogták, megkínozták, de ő semmit sem árult el, ezért később megölték.

 

Karrier

 

1945–1948 között köztisztviselőként dolgozott, aztán a Világosság című lap munkatársa lett egy évre, majd a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet és a Vidám Színpad dramaturgjaként dolgozott. 1956 után az Országos Cirkuszi Vállalat varietéosztályának művészeti vezetője volt, madj Győrben a Kisfaludy Színház és a József Attila Színház, 1979-től a Vidám Színpad dramaturgja. Malek Miklóssal, Hofi Gézával és Kovács Katival közös munkájuk a Kell néha egy kis csavargás című 1976-os zenés rádiójáték, aminek több száma (Próbálj meg lazítani, Macska-duett) is slágerré vált.

 

Fotó: szenesivan.hu

Szenes Iván 2010. szeptember 13-án halt meg Budapesten. Halála előtt több változatban is megírta saját sírfeliratát, ezek közül kettőt véstek fel a sírkőre: „Éltem, voltam, daloltam” és „Az út ezúttal véget ért, mégsem leszel elhagyott, csak gondolj rám és ott vagyok„.

 
Alkotói pályafutásának elismeréseként 1986-ban eMeRTon-díjat, 1988-ban érdemes művész címet, 1995-ben Fényes Szabolcs-díjat és Huszka Jenő-életműdíjat, 1998-ban Huszka Jenő-díjat, 2010-ben posztumusz Budapestért-díjat kapott. A 2012-es Fonogram gálán a Hosszú az a nap című különleges szerzői lemeze elnyerte Az év hazai szórakoztató zenei albuma díjat.

 

 

Szenes Iván így vallott a szövegírásról:

 

„Ha arra kíváncsi, hogy művésznek érzem-e magam, akkor szerényen mosolygok. De, ha nem hinném, hogy amit a színpadi verselésben csinálok, az művészet, akkor egy percig sem folytatnám.”

 

Fotó: mix.hu

 

Dalszövegei közül nem volt kedvence: úgy vélte, ha kiemelne egyet, azzal megsértené a többit. „Mindegyikkel úgy vagyok, mint a szülő a saját édes gyermekével: a gyengébbek is az enyémek„.

 

Halála évfordulóján minden évben ingyenes emlékkoncertet tartanak egykori alkotóhelyén, a józsefvárosi Rezső téren, és itt adják át az emlékére alapított Szenes Iván Művészeti Díjat.

 

Forrás: MTI/szenesivan.hu

Nyitókép: jozsefvaros.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!