Az idegenforgalom fenntartható fejlődése jegyében – nemzetközi konferencia Bártfafürdőn

Hogyan lehet kihasználni az UNESCO védjegyét az idegenforgalom fenntartható fejlődése érdekében az idegenforgalom fejlesztésében?

Ez volt a fő kérdése annak a  Bártfafürdőben megrendezett nemzetközi konferenciának, amelyen hazai és külföldi politikusok, az UNESCO szervezetek képviselői, idegenforgalmi szakemberek, a témában dolgozó intézmények és szervezetek, települések és civil szervezetek képviselői, üzletemberek, tudományos intézmények munkatársai  vettek részt.

Az UNESCO Világörökség Központjának zászlóvivő konferenciáját a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium további szlovákiai minisztériumok, a kormányhivatal és több hazai és külföldi szervezet  közreműködésével készítette elő.

A konferencia nyitó rendezvénye volt annak a programsorozatnak, amely az UNESCO által tavaly decemberben meghirdetett, a Fenntartható Turizmus Nemzetközi Éve jegyében készítettek elő. Célja, hogy erősítse az UNESCO és Szlovákia kapcsolatrendszerét, segítse a turizmusban érdekelt települések, világörökségi és egyéb természeti és kulturális helyszínek képviselőinek együttműködési törekvéseit hazai és nemzetközi szinten.

   

A konferenciát megnyitó plenáris ülések az idegenforgalom fenntartható fejődésének politikai, anyagi hátterét elemezték valamint a már megvalósított, legsikeresebb módszereket mutatták be.

A vendéglátók nevében Boris Hanuščák, Bártfa polgármestere üdvözölte a több, mint 250 jelenlévőt. Szólt arról, hogy az, hogy Bártfa az UNESCO Világörökség része lett jutalom, kötelezettség és kihívás volt és lesz is város részére.  Elméletileg egy ilyen cím megszerzése a turizmus, a város iránti érdeklődés növekedését kellene, hogy magával hozza, de ez a gyakorlatban automatikusan nem egészen így történik. Sok minden függ a helyi és regionális aktivitásoktól, a támogatásoktól, s nem utolsó sorban a helyszín népszerűsítésétől.

Véleménye szerint a folyamatban nagyobb változást csak speciális turisztikai programok terén kivitelezett, hatékonyabb nemzetek feletti, határon átnyúló nemzeti és regionális együttműködés hozhatna magával., amelybe több, földrajzilag jelentős helyszín lenne bekapcsolva. Beleértve turisztikai egyesületeket, intézményeket, vállalkozásokat regionális és országos szintű támogatással egyetemben.  Együttműködéssel, amely az UNESCO helyszínből egy attraktív védjegyet hoz létre.

A gondolatsort azért érdemes részletesebben idézni, mert a felvetett probléma a konferencia számos eladásában is megjelent. Az UNESCO által adományozott védjegy önmagában nem jelenti azt, hogy az adott helyszín automatikusan a nemzeti és nemzetközi „turisztikai” köztudat aktív része lesz. Az ott élőknek ugyan meghatározó szerepe van abban, hogy megtartsák az értékeiket, de a köztudatba való juttatáshoz, s így a pl. az ottani turizmus megerősödéshez, regionális, nemzeti és nemzetek feletti munkára, együttműködésre van és lesz szükség.

A Szlovák Környezetvédelmi Minisztériumot a bártfai származású Norbert Kurilla, államtitkár képviselte. Köszöntőjében kiemelte, hogy a konferencia egyértelmű jelzése annak, hogy Szlovákia számára a fenntartható fejlődésű idegenforgalom megteremtése,  a jelentős kulturális és természeti értéket képviselő helyszínekkel való törődés, azok irányítása nem közömbös feladat. A minisztériumok tudatosítják, hogy az ország és a régiók életében milyen jelentős helye van a turizmusnak. Ösztönzi  a fejődést, erősíti a helyi turisztikai identitástudatot és gazdasági lehetőséget hoz magával.

A konferencia tartalmára és céljára vonatkozólag négy területet emelt ki. Az idegenforgalmi fejlesztés szándékával bemutatni az európai országban megvalósított  pozitív példákat és sikeres projekteket,  bemutatni olyan programokat és lehetőségeket, amelyeken keresztül hozzá lehet jutni az UNESCO programok kivitelezéséhez szükséges anyagi forrásokhoz, fórumot biztosítani ahhoz, hogy meg lehessen vitatni azt, hogy a helyi természeti és kulturális értékek milyen módon biztosíthatnak lehetőséget olyan turisztikai és egyéb fejlesztésekhez, melyek növelik, növelhetik a helyszín attraktivitását és érzékelhető eredményeket hozhatnak az ott élőknek.

Kiemelt szerepet kapott a  Kárpáti Egyezmény, az abban részt vevő országok együttműködése, a Kárpátok idegenforgalmi fejlesztése.Elhangzott, hogy a történelmi, kulturális értékekben Szlovákia azon régiói a leggazdagabbak, amelyek gazdaságilag a legszegényebbek.

Az ugyancsak bártfai kötődésű Vazil Hudák, a luxemburgi Európai Beruházási Bank alelnöke a bank azon tevékenységét, terveit, törekvéseit foglalta össze, amellyel különböző módon támogatják az egyes régiók, országok idegenforgalmi fejlesztését.  Erre többek között az ad alapot, hogy az idegenforgalom az európai gazdaság harmadik legnagyobb tényezője, amely több mint 14 millió embernek ad munkát és további 12 millió embert kapcsol be.

Európa a világ idegenforgalmának legnépszerűbb utazási célpontja. Az előadó egyértelművé tette, hogy bank az idegenforgalmat egy perspektivikus fejlesztési területként értelmezi.

Az említett előadásokat követő beszélgetésben Peter Ďurček, a Szlovák Építésügyi és Közlekedésügyi Minisztérium államtitkára, David Lacek a lengyel Sport és Idegenforgalmi Minisztérium államtitkára, Ivan Liptuga, az ukrán Gazdaságügyi és Kereskedelmi Minisztérium idegenforgalmi szakosztályának igazgatója és Anton Marcinčin, a Szlovák Kormányhivatal az elmaradott járások támogatásáért felelős kormánymegbízott vettek részt. Ki-ki bemutatva elsősorban az idegenforgalom és turizmus terén az országában alkalmazott módszereket, megvalósított és tervezett elképzeléseket.

A szekcióüléseken nagyon kevés idő jutott a kérdésekre. Ezen kivételek egyike volt ez az ülés, ahol Peter Szabó a FARKAS (VLK) Erdővédelmi Társulás képviselője kapott szót, s némileg provokálva a jelenlévőket azt rótta fel, hogy Szlovákia az UNESCO elveket figyelmen kívül hagyva pusztítja az erdőket.

A konferencia ezen részének talán legérdekesebb részét a megvalósított és a legjobbnak tartott módszerek bemutatása jelentette.  A bevezető előadást Klára Novotná,  a UNESCO szlovákiai nagykövete, állandó nagykövete tartotta meg.  Elmondta, hogy a jelen konferencia egy folyamat kezdeti lépése, amely arra irányul, hogy Szlovákia hogyan hasznosíthatna a maga részére azokat az anyagokat, melyeket az UNESCO munkatársai  a régiók fejlesztése céljával dolgoztak ki azon országok, és régiók részére, melyek potencionálisan gazdagok, de ténylegesen szegények.  Az UNESCO logójának kihasználása a szlovákiai városok és régiók részére egy ambiciózus ugyanakkor egy reális  lehetőség.

Lena Johansson, a Svéd Nemzeti Örökség Tanácsának munkatársa azt mutatta be, hogy egykori svéd bányák leállítása után, hogyan alakították át ezeket a kulturális örökséget jelentő helyszíneket olyan módon, hogy azok a turizmus és idegenforgalom középpontjává lettek, s tették ezt oly módon, hogy  a folyamatba aktívan bevonták, annak részesévé tették a bányák egykori dolgozóit is. Sikeresen!

„A siker alapja az, hogy el kell kezdeni”

– mondta zárásul. Nyilvánvaló, hogy a téma nem véletlenül került felvetésre, hiszen Szlovákiában is sok bezárt bánya van, amelyek egy tisztes része  jelenleg lényegében kihasználatlan.

Kasper Schrűch a svájci WORD Heritage Experience vezérigazgatója arról szólt, hogy Svájc a még nem is olyan nagyon távoli múltban, úgy 10 évvel ezelőtt hasonló helyzetben volt, mint ma Szlovákia. Természeti adottságokban is. Svájc 12 természeti, kulturális, műszaki érdekességekkel rendelkező régióval rendelkezik, melyeket egy e célra megalakított társuláson, és az által előkészített projekteken keresztül nagyon tudatosan kezdtek az idegenforgalom és turizmus irányában fejleszteni.

A turizmust, amely Svájcban úgy a hegyekben, mint a völgyekben megtalálható. A folyamatban hangsúlyos szerepet kapott, hogy az értékek beékelődjenek a széles köztudatba, s úgy, hogy odaérkező vendég a lehető legjobban érezze magát, s igényelje azt, hogy ne átutazó vendég legyen, de maradjon is ott. Ezt szolgálják a helyi és pl. vonaton utaztatott kiállítások, kedvezményes jegyek, nyomtatott füzetek, a közösségi és egyéb digitális csatornákon  közvetített információk.

A regionális szintű turizmus  szerves részévé vált az országos és a nemzetközi idegenforgalomnak, amely számos új munkahelyet és munkalehetőséget alakított ki.

Picit más, elsősorban vállalkozói, gazdasági  megközelítésben, de hasonló tapasztalatokról számolt be James Rebanks, az angliai Rebansk Consulting ltd. vezérigazgatója, ismert mezőgazdász, író.  Hangsúlyozta, hogy az idegenforgalom olyan hatalmas, hogy abba nagyon nehéz lenne változásokat bevinni.

Azt kell megnézni, hogy regionális, helyi szenten, hogy lehet ebbe sikeresen belépni.  Alapvető fontosságúnak határozta meg azt, hogy egy ilyen kísérletnél minden kérdésre előre kell a válaszokat tudni.

Példának okáért, ha azt akarjuk, hogy turisták érkezzenek hozzánk, akkor tudnunk kell, hogy hol szállhatnak meg, hol és mit ehetnek, ihatnak. Ha tovább szeretnének menni, akkor hová mehetnek, ha maradni akarnak, akkor mivel tölthetik el az idejüket  ha esik az eső, vagy éppen túl meleg van stb.  Nem kell szégyenkezni elmenni más, nagyobb tapasztalatokkal rendelkező helyszínekre, megnézni azt, hogy ott hogyan csinálják.

A siker alapkövetelménye, hogy mindent a turista szemével kell nézni és látni,  úgy, hogy a helyi érték egy kívánság legyen a számára, úgy, hogy az értéket minden szinten meg kell őrizni.  Minden értékhez egy vonzó történetet kell felkínálni,  átadni, elmondani, ami felkelti a turista, a látogató érdeklődését.

A  „Természeti és kulturális örökség és hagyományok, lehetőség mindenkinek” szekcióülés beszámolóiban szlovákiai helyszínek mutatkoztak be. Bevezetőjében Rastislav Ragáč, a Szlovák Kulturális Minisztérium Kulturális Örökség részlegének igazgatója megállapította, hogy Szlovákia már nem fejlődő ország,  elmondható, hogy gazdaságilag jól áll.

A kultúrára vonatkozó statisztikák pedig azt mutatják, hogy az érdeklődés tekintetében a kulturális örökség  elemei, emlékek a harmadik helyen állnak. Megjegyezve, hogy számos olyan emlék van, amely még nem kapja meg a  jelentőségével arányos figyelmet.

Miklós László a zólyomi Műszaki Egyetem UNESCO tanszékvezetője Selmecbányát a legjelentősebbnek tartott UNESCO Világörökség helyszínét mutatta be. Felsorolva az elért eredményeket, szót ejtve ugyanakkor arról is, ami hiányzik. Utóbbihoz tartozik az a tény, hogy a városhoz kötődik a Selmeci Akadémia melynek hagyományai, tradíciói máig élnek, de nem Selmecbányán, a jogutód egyetemeken.

A városban jelenleg csak középiskolák vannak, s egyenlőre sikertelenek azok a törekvései, hogy az egyetemi szintű oktatás visszatérjen a városba.

Glora Solar, szlovákiai származású építész, az izraeli Soilar Architects igazgató szlovákiai élményeit is megosztotta a jelenlévőkkel. Szólt a védjegyről, annak jelentőségéről. A műemlékek sokrétűek, de van is védjegyük, az nem elégséges a számukra. Csak a védjegy nem adja el őket.  Ismerni és ismertetni kell őket, helyi és országos szinten. Szlovákia biztonságos ország, Izrael nem az, ennek ellenére több, mint 2 millió látogatója van.  Utalt arra, hogy Bártfán gyakran kérdezik hogy miért nem jönnek a turisták ide.

Miért is? Mert e tekintetben az  programok a fontosak, nem a szavak, nem a titulus, de a tettek,  melyek idevonzzák az embereket.  Egy szélesebb  körű tervre, vízióra van szükség, akciós tervre, egyértelmű célokra és helyi szintre is lebontott költségvetésre. Az idegenforgalomban való tervezés professzionalizmust  igényel. A tervezést már azt megelőzően el kell kezdeni, hogy a helyszín megkapja a világörökség védjegyét kap – hangsúlyozta.

Ezt a gondolatot hangsúlyozta Katarína Kasová, a Szlovák Műemlékvédelmi igazgatóasszonya is, aki a szlovákiai műemlékvédelem helyzetéről, terveiről szólt. Kapcsolódva Miklós Lászlóhoz szintén fontosnak tartaná, ha a városba visszatérnének az iskolai hagyományok, hiszen az jelentős turisztikai vonzalmat is magukkal hoznának.

Szlovákia déli részén, a magyarok lakta területen  alig van olyan helyszín, amely világörökség esélyes lenne. Jelenleg itt csak Novohrad-Nógrád Geopark rendelkezik UNESCO védjeggyel.  Erre is érvényes az amire mások utaltak, hogy a védjegy önmagában nem sokat jelent. A geopark jelenét, tevékenységét, elért és el nem ért eredményeit, terveit  Ivona Cimermanová, projekt menedzser foglalta össze.

A blokk egyik legérdekesebb előadását, bemutatóját Vladimíra Fabriciusová, a Polyána Tájvédelmi Körzet igazgatója tartotta meg, aki a számos természet és kulturális értéket magában foglaló területet mutatta be. Beleértve az általuk kezdeményezett és tervezett programokat.

Puntigán József