Átadták Losoncon a felújított Ráday-kriptát – Beszámoló és képriport

A reformáció 500. és Ráday Pál születésének 340. évfordulója alkalmából, több hónapos előkészítés után Losoncon, az egykori református temetőben július 8-án átadták a Ráday család kriptáját.

II. Rákóczi Ferenc titkárának és családjának nyughelyét a magyarországi Rómer Flóris Terv nyílt pályázatán nyert összegből, valamint a Dunamelléki Református Egyházkerület és Losonc város önkormányzata támogatásával újították fel.

A rendezvényen a város és a helyi szervezetek, a református és evangélikus egyház szlovákiai és magyarországi képviselői mellett többek között részt vett Íjgyártó István, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Kis Balázs a Pozsonyi Magyar Nagykövetség II.o.titkára, Szabó István püspök, a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Magyar Református Egyház Zsinatának elnöke, Fazekas László, a szlovákiai Református Keresztény Egyház püspöke,  Milan Krivda, az evangélikus egyház nyugat-szlovákiai egyházkerületének püspöke.

   

Az ünnepség a református templomban megtartott istentisztelettel kezdődött, melyet Miklós István, a losonci református egyházközség lelkésze vezetett. A bevezető gondolatai, a vendégek üdvözlése után a losonci Serly Kamarakórus és a losonci Evangélikus Énekkar léptek fel.

A református egyház nevében a jelenlévőket Fazekas László köszöntötte. Aki a refomátorok elkötelezettségéről szólt, amit a ma embere is szeretné a sajátjának vallani, hiszen szilárd alapot biztosít a számára.

 

„Egyházunkban is születtek olyan emberek, akik Istentől nagyon sok talentumot kaptak és az Isten igéjének a hatására próbáltak azt forgatni. Ilyen ember volt Ráday Pál is, aki a magyar református egyháznak a főgondnoka volt. Becsületességével, egyenességével, műveltségével, imádságos lelkületével és a vallás szabad gyakorlatának gondolatával mindannyiunk számára példa.”

–  mondta többek között.

A szószéki szolgálat keretében magyar nyelven Szabó István, szlovák nyelven Milan Krivda szólt a jelenlévőkhöz. Prédikációik közös gondolta volt, hogy a mindennapi életünkben tudnunk kell eldönteni, hogy mit szeretnénk tenni, hová szeretnénk tartozni.

A losonci evangélikus egyházközség nevében Mária Hroboňová lelkésznő köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Az istentiszteletet a püspökök áldása zárta.

Az egykori református temetőben található, környezetében is megújult kriptánál Íjgyártó István, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára mondott ünnepi beszédet:

„Több szempontból is rendkívüli alkalomról van szó. Egy kimagasló érdemekkel bíró férfiúra emlékezünk, egy kivételes összefogás eredményeként megvalósult emlékhely felavatásakor az 500 éve indult reformáció emlékévében. (…) Megvan az ideje a kövek szétszórásának és megvan az ideje a kövek összerakásának (…) mi most a kövek összerakásánál vagyunk jelen (…) ezek a kövek egy olyan személységre emlékeztetnek, aki a világi és egyházi tisztségeinek ellátását küldetésének tekintette, hazáját a legnagyobb odaadással szolgálta, egyházát szívből szerette.  

Ráday Pál személyében egy olyan embert tisztelhetünk  aki a nagy fejedelem, II. Rákóczy Ferenc titkáraként, distanciájaként szolgált, a református egyház első főgondnoka volt, aki vallásos énekeket és verseket szerzett és aki egy máig élőn gyarapodó könyvtár alapjait vetette meg. Mindezek mellett kiváló diplomata is volt, aki hosszú ideig segítette Rákóczyt külpolitika céljai elérésében (…)

A reformáció civilizációs korszakalkotó szerepe abban rejlik, hogy meghirdette az emberi gondolkodás szabadságát, az egyén méltóságát és felelőségét, minden ember egyenlőségét … elérhetővé tette az anyanyelven történő igehirdetést és nagy hangsúlyt helyezett az oktatásra, nemcsak a hitéletet újította meg tételesen, hanem nemzeteink  gazdasági, kulturális és tudományos felemelkedéséhez is hozzájárult … nem először és reméljük, hogy a példát követve  nem is utoljára történik ilyen kivételes összefogás és megújulás Losonc történetében.

Erre emlékeztet bennünket a városnak az 1600-as években protestáns hagyományok alapján kialakult címere. Nem véletlenül hangsúlyozom a protestáns hagyományt. Ebben a században alapították meg a  város gimnáziumát, melyet 1870-iga református egyház tartott fenn, majd egészen 1945-ig a magyar állam. Olyan erős volt itt ennek az egyháznak a beágyazottsága, hogy még a két világháború között a Csehszlovák Köztársaságnak is itt működött az egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézménye a református szeminárium.

 … a most felújított környezet a Ráday-kripta, Ráday Pál síremléke az összefogás szimbólumává vált e napon, a losonci pelikán láthatatlan, negyedik fiókájává. Kívánom és  remélem, hogy ez a fióka is felcseperedjen és hogy az itt megkezdett munkák a magyar állam, a református egyház és a város jóvoltából tovább folytatódjanak ”

– mondotta többek között.

Alexandra Pivková, Losonc polgármestere korának modern, kivételes embereként jellemezte Ráday Pált. Losonc városa nagyra becsüli a hozzá hasonló embereket, ezért nem habozott a kripta felújítása érdekében tenni, és együttműködni a további szervezetekkel, intézményekkel, egyénekkel.

Ráday Pál életútját Böszörményi István nyugalmazott középiskolai tanár, helytörténész idézte fel. Elmondva, hogy 1677-ben született Losoncon, innen indult jelentős pályafutása, s kérésének megfelelően ide tért vissza örök nyugalomra.

A barokk stílusú családi sírboltot Ráday Pál építette 1733-ban, ahová halála után 1733. június 20-án helyezték végső nyugalomra. A kripta közepén elhelyezett faragott sírkövet felesége, Kajaly Klára állíttatta férje halála után.

A kriptát először 1898-ben majd 1926-ban és 1977-ben javították, Pontosabban az épületi részét, a gyakorlatilag olvashatatlan feliratú sírkő csak most, első alkalommal került felújításra.

Az átadási ünnepség zárasaként a résztvevő szervezetek és intézmények megkoszorúzták Ráday Pál felújított sírhelyét.

Az ünnepség a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda felújított nagytermében ért véget, amely a Ráday-terem nevet kapta meg. Benne a Böszörménmyi István által összeállított állandó Ráday kiállítással. Pohárköszöntőt Csúsz Péter, az iskola igazgatója mondott.

A Ráday-kripta védett műemlék, négyszög alakú, téglából épült, csúcsos tetővel fedett kis épület. Három oldalán kovácsoltvasból készült, ajtókkal ellátott virágmotívumokkal díszített rácsok láthatók. A főajtóval szembeni falba építették be Ráday Pál homokkőből készült sírtábláját. Ennek felső részében a Ráday-címer, alsó részében pedig az alábbi latin nyelven írt szöveg olvasható:

A sírtábla eredeti szövege:

„Vis scire viator/dormitv te vigilet lapidali mole svb ista Pavlvs De Rada stirpis honos et amor. Qvis, qvantvs fverit scit panno. nec extera nescit Natio, testantvr scripta nec acta tacent. Regio, religio ivnctim sociataqve virtvs amissvm deflet savcia qvaeqve virvm. I nvnc, vive memor cinervm vitaeqve fvgaci condole et vt possis vivere, disce mori/”.

Fordítása (Latkóczy Mihály):

„Vajh tudod-e vándor, Kicsoda alszik e kô alján, virrasztva feletted? Ráday Pál, ki e név dísze, virága vala. Kicsoda, mekkora volt, Pannonia tudja, s a külföld Népe is; elmondják művei, tettei mind. A Haza és Egyház, s velök egyben a Férfi-erények Könnyet hullatnak ily java-férfi felett. Menj most s e hantról gondold, mily röpke az élet. Gyászolj, s hogy jól töltsd éltedet halni tanúlj.”

A kripta oldalsó falára 1983-ban a Csemadok losonci szervezete egy kis réztáblát helyezett el a „Ráday Pál (1677-1733)” szöveggel. Ezt az ezredforduló környékén valakik levették és elvitték. Ezt a Csemadok losonci alapszervezete 2003 tavaszán pótolta, amikor egy újabb táblát – ezúttal égetett agyagból – helyezett el a kripta belsejébe az alábbi szöveggel:

„ITT NYUGSZANAK / RÁDAY GÁSPÁR +1711 / FIA / RÁDAY PÁL 1677-1733 / „… KICSODA MEKKORA VOLT / PANN)ONIA TUDTA / ELMONDJÁK MŰVEI TETTEI MIND …” / FELESÉGE / KAJALI KLÁRA +1741 / LEÁNYUK KLÁRA + 1711 / ELHELYEZTE A LOSONCI CSEMADOK / 2003-BAN ”

A kriptába temették el Ráday Pál édesapját Ráday Gáspárt (+1711), lányát Clárát (+1711) és feleségét Kajali Klárát (1741)

Puntigán József