Pál
  • HUF: 394.04
  • USD: 1.04
  • 23 °C
  • 37 °C

Hirdetés (X)

Események

Költészet versus slam poetry – Füleken csapott össze a két műfaj

Hangulatos környezetben, a füleki Európa bárban találkozott egymással elméletben és gyakorlatban a költészet és a slam poetry. Pontosabban Erdős Virág, József Attila díjas, költő, drámaíró, valamint Laboda Róbert költő, tanár, slammer, előadó.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

„Erdős Virág közéleti versei „felrobbantották” az érdeklődést az égető társadalmi kérdések iránt, és a Facebookon addig soha nem tapasztalt mértékben szerzett versolvasókat.“ – írja róla Laik Eszter, irodalomkritikus.

 

Erdős Virág. Felvétel: Puntigán József.

 

„Laboda Róbert verseinek és slamjeinek értelmezése és értése szellemes olvasót kíván, aki nem fél az iróniától.“ – olvasható a Túlzások c. kötetének jellemzésében.

 

Laboda Róbert. Felvétel: Puntigán József.

 

A műfajok és képviselőik közötti párbeszéd kérdéseit Mizser Attila költő, szerkesztő, egyetemi tanár tette fel. Nem hiányoztak a felolvasások sem – a verseket és szövegeket maguk a szerzők adták elő, melyek háttérzenéjét, hangulatát a Pázsit zenekar improvizációs zenéje biztosította.

 

Mizser Attila. Felvétel: Puntigán József.

 

Amíg a költészet a legősibb irodalmi műfajok közé tartozik, addig a slam poetry a legfiatalabbak közé sorolható. Az önálló honlappal is rendelkező műfaj, a Slam Poetry Marc Kelly Smith („Slampapi”) kezdeményezésére  az 1980-as évek közepén jelent meg önálló előadói műfajként, az angliai Spoken Word versengő formájaként.

 

Magyarországon több mint 20 évvel később bukkant fel. A mozgalmat a budapesti Műcsarnok indította el 2006 februárjában a Budapest Slam nevű rendezvényével. A műfaj azóta népszerűségre tett szert, számos találkozót, versenyt szerveznek, melyek egyik jellemzője, hogy a fiatalok vannak rajta többségben, beleértve a Felvidéket is.

 

Nem meglepő ez, hiszen idézve az említett honlapon található leírást „…ez egy modern költészeti stílus, amely csakis szóban és leginkább élőben hatásos. …egy kötetlen stílus, amiben az egyetlen szabály, hogy a slammernek három perce van a színpadon a szavalásra, hogy érveljen, meggyőzzön, megnevettessen, szórakoztasson, elgondolkodtasson és sikert arasson!“.

 

A Pázsit zenekar. Felvétel: Puntigán József.

 

A műfaj egyik legismertebb szlovákiai képviselője éppen a füleki származású, Komáromban élő Laboda Róbert, tanár. A beszélgetés első részében, amely a két műfaj összehasonlításának kérdéseit feszegette elmondta:

 

„…amikor belekerültem a slam poetry műfajba, nem is tudtam pontosan, hogy mibe kerülök bele, s talán ezért volt szép, ezért szép“. Sokan próbálják meghatározni, hogy mi a két műfaj között az a vékony híd, ami még járható, mi az a kompromisszumos állapot, ami még megtartja a kettőt egymás mellett.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

 „A slam poetry a vers szellemi pettingje …a műfajt egy nagyon jó barátkozásnak tartom“ – mondta. Megjegyezve, hogy Tőzsér Árpád költő például azt nyilatkozta, hogy nem igazán kedveli a slam poetry műfaját, mert ez egy nagyon nagy fellángolás, amelyből lehet jó bor, de lehet híg lőre is. Závada Pál szerint ez a nagyvárosi költészet.

 

Magyarországon jelenleg már nagyobb dömping van körülötte, mint kellene. Gyakorló tanárként azt látja, hogy aki eljár egy slam poetry eseményre, az bizony könyvet is a kezébe vesz, ami  egy nagyon szép folyamatot tud elindítani.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Tény, „…hogy aki ezután nem fog könyvet a kezébe, azzal sem vesztettünk, mert azelőtt sem tette ezt. Nagyon szép, hogy a két műfaj között van átjárás!…én a slam poetryt három perc szabadságnak hívom …adott témára nagyon nehéz örökérvényű dolgokat írni“.

 

Van-e a műfajnak a költészethez hasonló örökérvényűsége“ „…a fiataloknál? …nem érzem a munkaszagot benne… mert bizony egy slam szöveggel nagyon sok olyan munka van, amelyekkel és ahol az éppen interaktív, színész, önirónia, működőképes  tud lenni. „Ezeket az eszközöket, azok meglétét  mostanság kicsit hiányolom.

 

A költészet oldaláról közelítve a témát Erdős Virág hangsúlyozta: „Nem érzek éles határvonalat a kettő között,  inkább kényszeredettnek érzem sokszor ….egy adott alkotón belül is egy csomó példa van arra, hogy megpróbálják magukban külön választani a slammet és a költőt, ami szerintem nehéz is, meg nem is biztos, hogy jó.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A slam poetry megjelenésével egy egészen új megvilágításba került maga a költészet, s nem biztos hogy egy éles határvonalat lehet húzni a kettő között. A legérdekesebb kérdés…talán  a legnagyobb probléma, hogy az irodalmat és a költészetet egy elit valaminek gondoljuk. A slampoetriben pont az ajtó, amelyen keresztül a műfaj a hagyományos falakat próbálja egy kicsit lebontogatni, melyek stabilan kiépültek a költészet mint olyan köré. Pontosan az lehet a küldetése is a slam poetrynek, hogy provokálja a hagyományos irodalom és költészet azon képét, ami a fejünkben van és azt állítja hogy a szórakoztató ipar egy része maga a költészet is.“  A demokratikus jellege, hogy bárki kipenderülhet a színpadra és elmondhatja a mondókáját.

 

Elemezgetve a részleteket, kiemelte,  hogy az is baj, amikor azt gondoljuk, hogy csak szimpla szórakoztatás, de az is baj, ha azt gondoljuk, hogy a költészet egy szűk kör ügye. „Vagyunk ötvenen és egymásnak írogatunk. Ahhoz viszont, hogy ki tudjunk lépni ebből a szűk körből a stratégiát is meg kell változtatni. Máshogy kell írni, tekintettel kell lennünk az olvasóra, meg kell szólítanunk őt.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Egy esten gyorsan kiderül, hogy ki az, aki 3 perc és 15 mp alatt képes megnyerni magának a hallgatót és ki nem. „Ugyanígy zajlik ez egy folyóiratban is, ahol olvasok egy verset … itt még rövidebb idő alatt eldől, hogy tetszik az vagy sem … hiszen ott sokkal könnyebb tovább lapozni, mint felállni és kimenni egy slammesről”.

 

Provokáció ez a klasszikus költők felé is. A slam azt mondja, hogy próbálj eladhatóvá válni abszolút jó értelemben, próbáld meggyőzni az olvasót, hogy kell neki a te terméked.“

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Természetesen az est folyamán a két műfaj további hasonlóságai és ellentmondásai is felmerültek. A jelenlévők az elmélet fejtegetésekkel a felolvasások során azonosulhattak vagy éppen elgondolkozhattak róluk.

 

A zenés irodalmi rendezvény a 4. évadjába lépett LiteraTúra program keretén belül valósult meg, melynek idei témája az „Irodalom – másképpen“ volt. A rendezvény célja, hogy különböző formákban megpróbálja visszavezetni az embereket az olvasáshoz, illetve hogy még több kedvet adjon ehhez azoknak is, akik egyébként is olvasnak.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A Füleki Városi Művelődési Központ által szervezett programban az idén műhelymunka is helyet kapott. A helyi gimnázium diákjai számára május – június folyamán kreatív írás műhelyt tartott Mizser Attila költő, szerkesztő, tanár, valamint Nagy Hajnal Csilla költő. Júliusban a helyi kulturális – zenei fesztivál, az UDVart nyitónapján a szépirodalom és a film kapcsolódási pontjait kereste az a beszélgetés, melyen Németh Zoltán költőt, írót és Kerekes Vica színművésznőt faggatta Mizser Attila.

 

A KocsmaBeat formáció zenés irodalmi felolvasóműsorában két zenész és egy énekes (a Blahalouisiana zenekar énekesnője, Schoblocher Laura) színesítette Czinki Ferenc író Pozsonyt idéző, élőben felolvasott szövegeit.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Mint azt az est házigazdája Illés Kósik Andrea, a Füleki Művelődési Központ igazgatója elmondta,  tervezik a sorozat  folytatását.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket