Emőke
  • HUF: 316.81
  • USD: 1.13
  • 7 °C
  • 22 °C
Események

Gyalogtúrán Tajtiban és környékén

A Medvesaljához tartozó, a szlovák-magyar határ közelében fekvő Tajti községet és környékének érdekes látnivalóit járta be a Novohrad-Nógrád Geopark Jogi Személyek Társulása, valamint a füleki Nógrádi Turisztikai Információs Központ által szervezett gyalogtúra.

 

Résztvevői a település szélén található védett geológiai helyszín, a Tajti diatréma mellett a területet jól ismerő túravezetők (Kovács Roland, Ádám Sándor) vezetésével olyan helyszínekkel ismerkedhettek meg, melyeket egyébként nehezen értek volna el. Azért is, mert azok nagyobbi részéhez még nem vezetnek jegyzett turista útvonalak.

 

 

 

A Tajti diatréma 2-3 millió évvel ezelőtt kialakult rétegeit egy egykori kőbánya tárta fel. A diatréma a földkérget legtöbbször merőlegesen átfúró  vulkáni csatorna, melyet mélyből feltörő vulkáni gázkitörés hozott létre. A feltárás alsó részén rétegezett finomabb és vastagabb szemcséjű tufák láthatóak, melyekbe piroklaztikus törmelékek is megtalálhatóak. A kőbánya jobb oldali részébe pincéket vájtak.

 

 

A település római katolikus, Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére felszentelt temploma, a hívek adományaiból  2000-ben épült fel, Mons. Eduard Kojnok, rozsnyói püspök szentelte fel. Alapkövét II. János Pál pápa szentelte fel kassai látogatásakor 1995. július 2-án.

 

 

Folytatva utunkat a falu egy további homokbányája mellett haladt az út, melyben a terület egyik legszebb madarai ,a gyurgyalogok is kivájták odúikat. A madarak nagyon érzékenyek a zavaró körülményekre. az emberi jelenlétre, s csak ott maradnak meg, ahol biztosítva van a nyugalmuk.

 

 

 

A környezetében ugyan látható, hogy egykor művelték a területet, de ennek befejezésével a természet már visszafoglalta. Az egykori szőlők, a gyümölcsfák inkább már csak múltbéli emlékek. Mint elhangzott, a területen egykoron intenzív mezőgazdasági gazdálkodás folyt, a vulkanikus eredetű alapkőzet főleg a szőlő termesztésének kedvezett.  Hogy ez valóban így volt, azt egy máig megmaradt „Nagy pince“ bizonyítja, melyet kívül-belül bejárhattak a túra résztvevői. Használaton kívül van, de a denevérek jól érzik magukat benne…

 

 

 

Az utóbbi hetekben leginkább arról hallunk híreket, hogy a hetek óta tartó meleg és szárazság eredményeként folyóinkban, tavainkban rekordméretű alacsony vízmagasságot mérnek. A túra néhány ifjú résztvevője viszont azt tapasztalhatta, hogy a Báránylegelő dombhoz vezető völgyben csordogáló patak mellett térdig is lehet merülni a sárban. Azt mondják, hogy a patak 9 forrásból ered. A jelzett domb alatt  található elhagyatott épületek itt is arra utaltak, hogy a mezőgazdasági termelés ezen a területen is már csak a távoli múlt emléke.

 

 

 

A völgyből magasan kiemelkedő domb tetejét Nagy aszalóként ismerik a helybéliek. Az odavezető ösvény környezetében többek között a közönséges borókafenyő nő. A gyógynövényként is ismert szúrós, örökzöld ciprusféle kék bogyói három évig érnek, s nedvét fűszerként de pálinka alapanyagaként is használják. Közkedveltségét jelzi, hogy számos népies neve ismert, pl. apró fenyő, borostyántüske, borosán, borovicska, fenyőtüske, borsikafenyő, borsfenyő, gyalogfenyő, törpeboróka, töviskés fenyő, borókafenyő, gúzsfenyő, pattanófenyő stb.

 

 

Leereszkedve és átkelve a Gortva patakon egy újabb domb, a Fénkő következett, melynek lankás emelkedői kissé megizzasztották a résztvevőket. A túravezető azzal nyugtatta őket, hogy a domb nem magas, csak a völgyek mélyek. A domb a megnevezését onnan kapta, hogy a legendák szerint az egykor itt élő lakosok olyan kőzetdarabkákat találtak, mellyel élesíteni tudták késeiket, kaszáikat.

 

 

 

Az Arintó-patak völgyébe leereszkedve a  fárasztó élményt egy másik élmény, egy rejtett, szépséges szurdok bejárása váltotta fel.

 

 

 

Az erdőből Vecseklő határában kiérve a mesterséges Tajti (Vecseklői) tó következett, amelyben hattyúk is fogadták a túrázókat. Innen is jól látszott a túra utolsó látványossága, a közelmúltban felépült Tamáshegyi kilátó, melynek legfelső szintjéről pazar kilátás nyílik a környező tájra.

 

 

 

A túra zárasaként Ajnácskő határában a helyi önkéntesek által megtisztított cseviceforrás vizét is megkóstolhatták a résztvevők.

 

 

Puntigán József.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás