A tolerancia napja Rimaszombatban

Nyitókép: A szerző felvétele

Egésznapos rendezvénnyel emlékeztek meg Rimaszombatban a Tolerancia napjára, melynek főszervezője a rimaszombati Zsidó Hitközség volt, társszervezői pedig a Rimaszombati Városi Művelődési Központ és a Matej Hrebenda Városi Könyvtár.

Dušan Rybár, a Zsidó Hitközség vezetője elmondta, hogy a város úgy a múltban, mint a jelenben a tolerancia városa volt, ahol a többséget képező magyar, kisebbséget képező szlovák mellett a romák és zsidók is békében éltek egymás mellett.

A délelőtti, a kultúrotthonban megtartott rendezvények elsősorban a helyi iskolák tanulóinak és diákjainak szóltak.  Tömösváry Annával a Kertész Lilly Mindent felfaltak a lángok című regényének fordítójával a Tompa Mihály Gimnázium diákjai beszélgettek.

   

A regény 1994-ben  Tel-Avivban magyar jelent nyelven, majd egy évvel később Budapesten. A szerzőnek két héttel a tervezett esküvője előtt, Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után baráti segítséggel ugyan még sikerült Rimaszombatból (ahol a nagyszüleinél tartózkodott), családjához Egerbe eljutnia, de itt néhány nappal később mellére kerüljön a sárga csillag. Következett az egri gettó, a halálvonat, Auschwitz, a brémai, majd a bergen-belseni tábor, ahonnan pontosan egy évvel azután, hogy pokolra járása elkezdődött, angol katonák szabadították ki. Visszatérve Egerbe sorstársaihoz hasonlóan megtapasztalta, hogy otthonában „Mindent felfaltak a lángok”.

A német, magyar és angol kiadás után a kötet 2010-ben héber nyelven is megjelent. A könyvből Fábri Péter adaptációjának felhasználásával készült színdarabot 2010-ben Blaskó Balázs rendezésében az egri Gárdonyi Géza Színház vitte színre, amelyet 2011. június 27-én a Zsidó Fesztivál keretében Rimaszombatban is bemutattak.

A Rimaszombati Zsidó Hitközség kiadásában a kötet 2014-ben szlovák nyelven is megjelent Tömösvári Anna fordításában, amely megőrzi az eredeti magyar szöveg gördülékenységét és olvasmányosságát.

A szlovák iskolák tanulói Michal Hvorecký bloggerrel, népszerű íróval találkozhattak, akivel az extrémizmusról és intoleranciáról beszélgethettek. A szókimondó szerző a témát részben az egyik legújabb, Trol c. kötetében is feldolgozta, melyből számos idézet is elhangzott. A kötetnek a közelmúltban jelent meg a német kiadása, s nagy sikert tudhat maga mögött.

A szerző délután a Hrebenda könyvtárban felnőttekkel találkozott, akiknek több részletet is felolvasott könyveiből. A jelenlévők tapasztalhatták, hogy kiváló előadó, beszélgetőtárs, aki ugyanolyan  izgalmasan tudja felidézni a gyermekkori emlékeit, mint a rálátásait napjaink eseményeire. Nem véletlen, hogy a kötetei olasz, német, lengyel és cseh nyelven is megjelennek, számos külföldi irodalmi díj és elismerés tulajdonosa, aki Rimaszombatiban is Németországi bemutató körútjáról érkezett.

A délelőtti harmadik találkozón Tepper Ferenc építész  az egykori Rimaszombatot mutatta be korabeli képeslapok segítségével.

Kora délután a rimaszombati zsidó temetőben folytatódott a rendezvény, melyben Dušan Rybár kalauzolt.  A temetőt a hitközség tagjai tartják rendben, de mint elmondta, ez egyre nagyobb gondot jelent, mert a hitközségnek, melyhez most hozzátartozik többek között a tornaljai, a losonci hitközség is, melynek létszáma alig éri el az ötvenet, és ők is főleg az idősebb korosztályt képviselik.

A temetőben nyugszik több ismert rimaszombati kereskedő, vállalkozó, akik jelentős szerepet töltöttek be a város gazdasági, üzleti életében. Az újabb sírhelyek a temető hátsó részében találhatóak. Elhangzott, hogy az nincs is teljesen összhangban a zsidó vallás előírásaival, vannak urnás sírok is. Maga a vallás azt írja elő, hogy a testet vissza kell helyezni a földbe.

A holokauszt a hitközséget sem kímélte, az áldozatok neveit a hozzátartozók a sírkövek hátsó oldalára vésték fel. A hitközség pedig a temető bejárat közelében lévő falon helyezett el emléktáblát az áldozatok neveivel. A jelenlévőknek lehetőségük volt arra, hogy egy-egy kő elhelyezésével hajtsanak fejet az emlékük előtt.

Dušan Rybár elmondta, hogy a zsidó tevékenységek jelentős korlátozása után a városban három gettót alakítottak ki, ahol 1944 március-májusában mintegy 1000 zsidót helyeztek el Rimaszombatból és környékéről borzalmas körülmények között. 1944. május 20-án a rimaszombati rendőrfőnök már azt a jelentést küldte el a főispánnak, hogy a város etnikailag  tiszta, ott egy zsidó lakos sem található.

A holokausztot 180-an élték túl. A második világháború utáni társadalmi rendszer nem tűrte el, hogy a lakosok vállalatokkal, nagyobb tulajdonnal rendelkezzenek. Izrael megalakulása után nem kevesen döntöttek úgy, hogy az új államban folytatják az életüket.

A nap a tolerancia jegyében zajlott.Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a fogalom nem újkeletű. II. József 1781. október 21-én adta ki a türelmi rendeletét, amely szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestáns és görögkeleti alattvalóknak, engedélyezte számukra a hivatalviselést, megtiltotta, hogy bárkit hite miatt üldözzenek.

Azóta több évszázad telt el, s ma ott vagyunk, hogy a tolerancia ismét kérdéssé vált. Északon és délen, Európában és máshol olyan gondolatok terjeszkednek, melyeket az intolerancia, az extrémizmus, a rasszizmus, xenofóbia fogalma alatt ismerünk.

A világ számos pontján, s közelünkben is háborúk zajlottak és zajlanak, konfliktusok alakulnak ki nemzetiségi és vallási ellentétek, a nacionalizmus, a gyűlöletkeltés miatt. Elég, ha csak a több ezer áldozatot magával hozó balkáni, ukrajnai eseményekre és háborúkra gondolunk. Sokan úgy tesznek, mintha ez nem érintene bennünket, pedig ez nincs teljesen így.

Sajnálkozással állapította meg azt is, hogy az iskolai tankönyvek és történelemórák még mindig nem szentelnek elegendő figyelmet a holokausztnak és konfliktusoknak. Ez főleg azért lenne szükséges, hogy a fiatal generáció ne váljon a felsorolt hamis eszmék áldozatává.

A rendezvény este  a pozsonyi  Pressburger Klezmer Band koncertjével zárult. Az együttes egy dalt magyarul énekelt el, amivel nem kis sikert aratott.

A tolerancia nemzetközi napját (International Day for Tolerance) az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) kezdeményezésére  1996 óta november 16-án  tartják meg. Célja, hogy felhívja a figyelmet az intolerancia veszélyeire. Kezdeményezésének köszönhetően az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése (United Nations General Assembly) az 1993. évi 48/126-os számú határozattal az 1995-ös évet a tolerancia nemzetközi évének nyilvánították.

Ezt követően az az ENSZ Közgyűlése 1996. december 12-i határozatával felszólította a szervezet tagállamait, hogy minden év november 16-án ünnepeljék meg a tolerancia nemzetközi napját. A közgyűlés egyben arra is felkérte a tagállamokat, hogy az iskolák és a szélesebb nyilvánosság számára egyaránt tartsanak tevékenységeket ezen a napon.  A rimaszombati találkozó is ennek szellemében zajlott.

Puntigán József