Marcell
  • HUF: 345.38
  • USD: 1.18
  • 20 °C
  • 30 °C
Események

Palócokról, a palócságról – Ünnepi konferenciát és gazdak kulturális napokat tartottak (Beszámoló)

Kétszáz évvel ezelőtt, 1819-ben jelent meg Szeder Fábián, A palóczok c. tudományos munkája.

Kétszáz évvel ezelőtt, 1819-ben jelent meg Szeder Fábián, A palóczok c. tudományos munkája, mely alkalomból háromnapos rendezvényen, három helyszínen emlékeztek meg a magyar néprajzi leírás, nyelvjárás és népcsoportkutatás megszületéséről.

 

Hirdetés(x)

A Balassagyarmaton és Szécsényben kultúrműsorokkal színesített konferenciákat kirándulás zárta, melyen Csábon, Szeder Fábián szülőfalujában tisztelegtek az emléke előtt. Itt Miskei László és Balga Zoltán kezdeményezésére az elmúlt évben felavatták a szobrát is.

 

Hirdetés(x)

         

 

A rendezvény első napjának házigazdája a balassagyarmati Palóc Múzeum volt. A teljesség igénye nélkül Selmeczi Kovács Attila, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott  főtanácsosa, valamint Szeder Fábián és Reguly Antal a palócság kutatásairól tartott előadást. Borsos Miklós az MTA tudományos tanácsadója, igazgatóhelyettes arról beszélt, hogy a Magyar Névarchívum adatai miért nem támasztják alá „Palócföld“ önálló létezését. A

 

Palócság és a mibenléte a múltban és jelenben valamint a népcsoportkutatás jelentősége volt a témája Limbacher Gábor, a szécsényi  Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója előadásának. B. Kovács István, régész, néprajzkutató, a Gömörország folyóirat főszerkesztője „Latrok az erdőben“ címmel tartott előadást a palócok középkori megjelenéséről. Megemlékeztek a 100 éve született Pál István dudásrólis.

 

B. Kovács István

 

Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója a Palócok archaikus kultúrája c. tervezett új, állandó kiállítása tartalmát mutatta be. A rendezvény keretében nyílt meg a “200 éve született Reguly Antal” c. kiállítás, melyet Ruttkay-Miklián Eszter igazgatóasszony nyitott meg.

 

 

Az első nap zárásaként első ízben adták át a Palócságért díjat, melyet Csáky Pál politikus, író és Kanyó Judit, Varsány polgármestere vehettek át.

 

 

A második nap előadásainak a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum adott otthont. A jelenlévőket először Szabó Sándor kormánymegbízott köszöntötte, aki három kedves „palócos” történetet osztott meg a hallgatósággal. A város nevében Stayer László polgármestere, a szervezők nevében Limbacher Gábor igazgató üdvözölte a jelenlévőket.

 

Limbacher Gábor

 

Szabó Sándor

 

Gréczi-Zsoldos Enikő, egyetemi adjunktus, a Palócföld, irodalmi folyóirat főszerkesztője a Palócok nyelvjárásról tartott előadást.

 

Gréczy-Zsoldos Enikő

 

Agócs Gergely népzenész, a Magyarok Háza munkatársai a palócok zenei kultúrásáról szólt, bemutatva több olyan dallomot is, melynek párjait ázsiai gyűjtései során találta meg.

 

Agócs Gergely

 

Magyar Zoltán, a MTA Néprajztudományi Intézetének munkatársa a zoborvidéki folklór kutatástörténetéről, a régió specifikus, „palócos“ jegyeiről szólt.

 

Magyar Zoltán

 

A gömöri származású Gecse Annabella a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársa, etnográfus néhány statisztikai adaton és egy érdekes, Uzapanyit településen megtörtént konkrét eseten keresztül mutatta be  a„protestáns gömörben” meglévő katolikus és kálvinista ellentéteket. Előadásának címe: „Vallási különbségek a 20. századi gömöri népéletben“ volt.

 

Gecse Annabella

 

Steib Janka etnográfus, a salgótarjáni Dornyay Múzeum munkatársa előadásának homlokterében a bányászat és bányászok álltak. Arról beszélt, hogy hogyan hatottak a jobbára távolabbi országokból érkezett bányászok a helyi (palóc) lakosságra, azok életmódjára.

 

Steif Janka

 

A konferencia egyik legmegindítóbb előadását Székely Orsolya filmes mutatta be, aki arról szólt, hogy hogyan, milyen nehézségek leküzdésével készültek el a rimóci népviselet, az azok készítését megörökítő filmjei.

 

Székely Orsolya

 

Erdélyről két előadás hangzott el. Pozsony Ferenc néprajzkutató a moldvai csángók „felfedezéséről“ szólt Székelyföld és Moldva néprajzi megismerésében. Bemutatva az ezzel kapcsolatos kutatásokat és kutatókat is. Bárth János Havasalja székhelyeiről és terület megismerési folyamatairól szólt.

 

Pozsony Ferenc

 

Palúcs Norbert etnográfus a Palóc Néptáncegyüttes vezetője Rimóc községben végzett kutatásait, annak történetét vázolta fel. Beleértve a kutatásához felhasznált, s másoknak is szívesen ajánlott forrásokat, személyes emlékeket.  Személyében a konferencia kulturális szervezőjét is köszönthették a résztvevők.

 

Palúch Norbert

 

Záró előadásban Kovács Krisztián, a Nógrádmegyei Levéltár segédlevéltárosa azokat a forrásokat, forráshelyeket, dokumentumokat mutatta be, melyek jól használhatóak a néprajzi kutatásokban is, s elérhetőek a levéltár anyagában.

 

Kovács Krisztián

 

Az előadásokat követően a legkitartóbbak látogatást tettek a múzeumhoz tartozó bástyában, melyben kiállítás és legfelső, szabad szintjéről remek kilátás nyílik a városra, a kastélyparkra, de a távolabbi hegyvonulatokra. Jó időben akár a Tátrát is látni, árulta el Limbacher Gábor.

 

 

A városnéző séta a múzeum szomszédságában található ferences templom és rendház látogatásával zárult. Megtekintésükre azonban csak nagyon kevés idő jutott.

 

 

Kora este Rimóc község következett, a kultúrházban megtartott kultúrműsorral és szívélyes vendéglátással. Itt a település korábbi polgármesterének bevezetője után Palúch Norbert szervezésében helybéli és salgótarjáni táncosok léptek a résztvevők elé. Hallottunk kedves és pikáns mesés történeteket. Akik tehették kóstolhatták a vörös és fehér bort, a helyben készült pálinkát, a finom pörköltet, krumplival és uborkával és címeres molnárkalácsot. Mindezt a rimóci Szent József Katolikus Férfiszövetség készítette el s kínálta szeretettel.

 

 

Vasárnap Csábon, a déli szentmisét követően Szeder Fábián szobrának megkoszorúzásával és rövid kultúrműsorral ért véget a háromnapos rendezvény.

 

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket