Városnéző sétán Losoncon – fák és ligetek között

Nyitókép: Körkép.sk

A korabeli losonci sajtót és dokumentumokat olvasgatva feltűnik, hogy a város akkori vezetői milyen nagy figyelmet szenteltek annak, hogy a város utcáit és tereit fák, ligetecskék díszítsék. Nem beszélve a magántulajdonban lévő kastélyokról, melyek mindegyikéhez nagy területű parkok tartoztak, melyekből mára sajnos nem sok minden maradt meg.

A losonci Phoenix Lutetia polgári társulás által szervezett legutóbbi városnéző séta azokra a helyszínekre vezette a résztvevőit, ahol egykor voltak, ahol ma is vannak parkok, ligetek vagy figyelemreméltó fák és növények. Nem maradtak ki – legalább említés szintjén  – a város határában működtetett fürdők, kiránduló helyek sem. Érdekes volt a múlt és jelen összehasonlítása.

A város területén található 5 kastély közül csak a nagyon rossz állapotban lévő, sokkal jobb sorsot érdemlő Szilassy kastélyt érintette a séta. A két apátfalusi, a szalatnai, valamint a kisfalusi kastély ezúttal nem fért be a séta útvonalába, de szerepelnek a jövőben tervezett séták programjában. A kastélyok parkjai közül a legjobban a Szalatnai kastély parkja maradt meg, a kisfalusi kastély felújítása jelenleg is folyik,  az egykori  közel 2 hektáros parkjának egy részén lakóépület fognak épülni.

   

A séta kiindulási helyszíne a mai Vasúti és Rázus utcák kereszteződése, az ott található tér volt, amely egykor Petőfi nevét viselte. A jelenleg is részben parkosított (idős gesztenyefák és zöldövezet) teret az 1870-es években kezdtek kialakítani. Az akkori tervek szerint a piacteret akarták ide áthelyezni (erre utal az eredeti megnevezése, az Új piacz tér), de ez nem valósult meg. Az eredetileg 150 négyszögöl tér területű teret az 1933-34-as években  parkosították. A fásított és füves területet alacsony szimbolikus kerítés zárta és zárja el a járókelők előtt.

A tér déli oldalán áll az  Ipolymenti téglagyár és a Jednota magas irodaépülete. Az igazi értéket a belső udvara rejti magában, ahol egy kb. 200 éves védett páfrányfenyő (Ginkgo biloba) áll. A fa a Besztercebányai Katasztrális Terület 5/1996.  számú rendelete alapján 1996. december 20-án kapott védettséget. A télen leveleit lehullató, közel 20 m magas fa törzsének kerülete több mint 220 cm-t jegyzett, a Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet fennhatósága alá tartozik.

Értékes, de nem védett a közeli a Sládkovič utcában,  azt egykori  Rakottyay gyár egyik felújított, ma már magántulajdonban lévő emeletes épületéhez kertjében áll a város legidősebb hársfája,  mely kora eléri a 200 évet. Az eredeti szépségét jelentősen elveszítette, megcsonkították, érdemes lenne a védelemre.

A gyár területéhez tartozott az ezen utcával párhuzamos  Nejedlého  út is, ahol a gyár vezetése 1906-ban artézi kutat furatott, melynek vize azután 356 m mélységből  tört fel. A kutat századunk első évtizedében felújították, szép környezetet kapott.

A város központjának egyik legnagyobb, megmaradt parkja a Kármán József Alapiskola és Óvoda előtt található. A mai Bég és Kármán utca által közrezárt területen az 1870-es évek elején alakították ki, amely a Teleky-sétatér megnevezést kapta. A egykori gimnázium épületének átalakítása után, 1883-ban a parkot is felújították. 1896 áprilisában, az iskolai épület bejáratával szemben 4 jegenye-tölgyfát ültettek el, melyeket I. Ferenc Józsefről, Erzsébet királynőről, báró Eötvös Józsefről és Trefort Ágostról nevezték el. Mára már egyik sincs meg. A sétatér eredendően a gimnáziumi diákok részére készült, hogy a tanórák szünetében legyen hol megpihenniük.

Az egykori losonciak a park alsó részéből a mai kisfalusi úton keresztül jutottak el Szilassy-rétekre, illetve az azon felépült Tugári fürdőbe. Ez 19. század közepétől az 1930-es évek közepéig működött, vizét az ide irányított Tugári-patakból nyerte,  környezetét   nyárfákkal ültették be  Legismertebb tulajdonosa Adám Endre bácsi volt. A fürdőhöz táncteremmel ellátott vendéglő is tartozott.

A Szilassy család kastélya innen néhány száz méterre a Füleki úton található. Az épületet ma is egy viszonylag nagy területű veszi körül, benne 4 platánfával, melyek 1996 decemberében kaptak 3. fokozatú védettséget. A jegyzék szerint a fák magassága 11-30 m-esek, koruk 200 év körüli, törzsei kerülete 254 és 545 cm között van. Sajnos az út melletti fák láthatóan betegek. Hasadt a törzsük, több águk letört. A mostaninál nagyobb figyelmet érdemelnének. Hasonló szépségű platánok a Városligetben is találhatóak, de azok nem védettek.

A séta következő megállója a Komensky utca volt, ahol az evangélikus templomtól a Tugári patak hídjáig számos fa adja meg annak parki hangulatát. A híd mellet található a város legnépszerűbb artézi kútja. Kevés olyan órája van a napnak, amikor ne állnának sorba érte a losonciak. A kis teret 2006-ban tetőzettel látták el, a víz egészségügyi vonatkozásait egy többnyelvű táblán lehet elolvasni.

Történetéhez tartozik az a tény, hogy Losonc krónikus ivóvízhiányának mérséklését a város vezetése artézi kutak megnyitásával próbálta enyhíteni. Részletes földtani vizsgálatok után a kutat 1899. január 26-án kezdték el fúrni Maróczy József irányítása alatt. Több hetes munka után 364.50 m mélységből tört fel a keresett vízsugár, amelynek hőmérséklete akkor 18 °C, hozama 1260 l/óra, 30240 l/nap volt.

A séta a Városligetben ért véget, amely akialakítása óta vonzotta és vonzza a város lakosait de az ideérkező turistákat is. A városligetet Czóbel Károly, rendőrkapitány javaslata alapján kezdték kiépíteni a 19. század második felében. Váratlan halála után a munkálatokat 1886-tól utódja, Ottahal Antal,  a városi rendőrség parancsnoka irányította. Eredetileg már 1896-ban át akarták adni a közönségnek, tervezték, de az ehhez szükséges munkákat nem tudták befejezni.

Farkas Károly, a losonci líceum jogtanára javaslatára 1898-ban a ligetet Erzsébet királynőről nevezték el. Területét is kibővítették, és értékes fákat és cserjéket is kiültettek. Kialakítását Wagner Sándor  polgármester irányítása alatt fejezték be. A tavacskát kitisztították, szabályozták  a patakot, a sétányok mentén pihenőhelyeket alakítottak ki.

A parkot 1989 után Ivan Tomaška tervei alapján újították fel. Az értékes fákat latin és szlovák nyelvű nevüket tartalmazó táblákkal jelölték meg. Sétányait 1994-95-ben aszfaltozták, s hangulatos lámpákkal világították meg.   Innen indul az Ipolytarnócra vezető kerékpárút is.

Puntigán József