Amikor a Munkácsi Sóhivatal felügyelője meghalt, 1844. február 20-án született Mihály nevű gyermekét Békéscsabán élő nagybátyja vette magához. Tehetségét felismerve Szamossy Elek festőhöz vitte rajzot tanulni. A Müncheni Festészeti Akadémia növendéke első sikerét a Düsseldorfban festett „Ásító inas” című képével aratta. A „Siralomház” pedig az 1870-es a párizsi kiállítás „Grand prix” díját nyerte el.

 

 

munkacs1
Kép: Feiszt György facebook oldala

 

Munkácsy Mihály 1872-től három évtizeden át a francia fővárosban élt. Cecil Papier bárónővel kötött házassága után festészetében a történelmi-, táj-, és szalonképek időszaka következett. Kolorisztikus tehetsége, emberábrázoló ereje az arcképeken érvényesült. Miltonról és Liszt Ferencről festett portréin az érző, a gondolkodó, és a filozofáló ember világa jelenik meg.

 hirdetes_300x300  

 

 

Leghíresebb, 1881-1896 között Párizsban készült Krisztus-trilógia festményeire, kiváltképp az 1896-os „Ecce homo”-ra az egész világ kíváncsi volt. A képet a Millennium ünnepségeinek egyik kimagasló attrakciójaként Budapesten, ezt követően hosszas európai vándorútján a kontinens majd minden fővárosában bemutatták. 1900-ban, Dublinban a Királyi Akadémia kiállítótermében James Joyce is megtekintette és erről szóló esszéjében így írt róla: „Munkácsy a Golgota jelenetet annak emberi oldala felől közelíti meg…. és Krisztust egy világdráma szereplőjeként mutatja be, akiben a nagyszerűség hatalommal ötvöződik…”

 

 

munkacs2
Kép: Feiszt György facebook oldala

 

Munkácsy kompozíció teremtő készsége és romantikusan expresszív realizmusa a magyar festőnemzedékek egész sorára volt hatással. Életének utolsó éveiben súlyos mentális zavarokkal küzdött. 56 évesen, a németországi Endenlich elmegyógyintézetében halt meg.

 

 

Feiszt György, szombathelyi történész, levéltáros, politikus (facebook)

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!