Böjte Csaba: Élőkért és holtakért imádkozni!

(…) Emlékszem, mikor felszenteltek, a püspököm azt mondta, hogy most már az Egyház nevében imádságos áldást oszthatunk, az én szívem csordultig megtelt örömmel! Gyulafehérváron felültem a vonatra és elmentem Csíkszentdomokosig, édesapám szülőfalujáig.

Onnan gyalog, mezítláb mentem papi ruhámban Csíksomlyóig, hogy Mária lábánál bemutathassam életem első szentmiséjét! Mentem a falvakon keresztül és minden szembejövő embert csendben, magamban, imádságos szeretettel megáldottam!

Hatalmas öröm töltötte el a szívemet, jó volt áldva áldásként szülőföldemen gyalogolni! Ugyanazt tapasztaltam, mind mikor egy kibicsaklott végtag, forgó a gyógymasszőr keze alatt a helyére pattan, világosan éreztem, hogy megtaláltam az életem célját, értelmét, legszebb feladatát: jó volt élő áldássá válni, Isten drága simogatása lenni embertársaim számára!

   

Kímondhatatlan öröm volt sajgó talppal odaállni nemzetünk kegyhelyén az oltárhoz, és imádságos szeretettel elkezdeni testvéreimért a legértékesebb imádságot, a szentmisét, békés egyszerűségben bemutatni Jézus Krisztus keresztáldozatát!

Az Irgalmasság Cselekedetei gyógyít, felemel, erőt ad! Az irgalmasság erényével nem csak másoknak teszek jók, hanem elsősorban magunknak, mert Jónak lenni jó! A legcsodálatosabb dolog, az emberhez legméltóbb feladat ezen a földön Irgalmas szeretettel körbejárni, testvéreinkért imádkozni, szerényen jót tenni mindenkivel!

Kezdjük el gyakorolni tudatosan ezt a csodálatos irgalmassági cselekedetet! Most, hogy elolvastad ezt a kis levelet, állj fel és nézzél rá mosolyogva a legelső emberre akivel találkozol, és mondj el érte egy fohászt, csendben kérd Isten áldását az ő életére! Légy Teremtő Istenünk gyógyító szeretetének hordozója!

Imádkozzunk élő és elhunyt ismerőseinkért, testvéreinkért nagy szeretettel, Csaba t.

Böjte Csaba: Facebook