Folytatódik Eb-nyereményjátékunk, melynek fődíja egy eredeti magyar válogatott mez – kérdésünk a cikk alján található.
A közelgő kontinenstorna egy újabb izgalmas esemény az európai futballban, amely mágnesként vonzza a szurkolók figyelmét Franciaország felé – most megtudhatják, hogyan is indult el a kontinensviadal a 60-as években, illetve, hogy hogyan lett egy pénzérme az olaszok kedvenc játékosa…
1960 – Franciaország
Az első kontinensviadalt még Európai Nemzetek Kupája név alatt rendezték meg. A benevezett 17 csapat egyeneses kieséses rendszerben játszott, végül a legjobb négyest látta vendégül Párizs és Marseille. A magyar válogatott az első fordulóban a szovjetekkel került össze és a moszkvai 1-3 után itthon, a Népstadionban 90 000 néző előtt is vereséget szenvedett és kiesett. Az elődöntőben a franciák ellen a jugoszlávok az eb-történelem egyik legmegrázóbb mérkőzését vívták, 4-2-ről négy perc alatt 5-4-re fordítottak. Csehszlovákia is menetelt, a bronzmeccsen 2-0-ra nyert a házigazda Franciák ellen. A döntőben a Szovjetunió 1-1-re végzett Jugoszlávia ellen, hosszabbítás után Ponedelnik góljával 2-1-re nyertek a szovjetek.
Lev Jasin – mindegy volt neki, hogy pukkot vagy labdát hárít
A torna magasan legjobb játékosa a futballtörténelem idáig egyetlen aranylabdás kapusa, Lev Jasin volt. Egyszerűen hihetetlen, hogy milyen reflexszel és gyorsasággal vetődött a labda után, nem véletlenül választották meg az évszázad legjobb kapusának. Pályafutása során 812 meccsen védett és ezeken 150 büntetőt hárított! Képességeit mi sem bizonyítja jobban, minthogy fiatalkorában, (amikor még nem volt stabil kezdő a Dinamo Moszkvában) 1953-ban jégkorongkapusként is kipróbálta magát, a szezon végén pedig szovjet hokiliga harmadik legjobb kapusának választották. Sikereit az egész világon csodálták, legnagyobb rajongói Pelé és Eusébio voltak. Tekintsék meg a legjobb védéseit:
https://www.youtube.com/watch?v=wAGJ4SbhYCE
1964 – Spanyolország
Az első sorozathoz hasonlóan a torna itt is egyenes kieséses rendszerben zajlott, viszont ide már 30 csapat nevezett, az oda-visszavágós rendszerű selejtező végén a torna zárószakaszának Barcelona és Madrid adott otthont. Érdekesség, hogy Görögország a párosítások kisorsolása után visszalépett, mivel azzal az Albániával kellett volna megmérkőznie az első fordulóban, amellyel hadban állt 1912 óta. A négyes döntőbe a rendező spanyolokon kívül a magyar válogatott, Dánia és a Szovjetunió jutott be. A döntőben végül spanyol-szovjet párharcot láthattunk, egy nagyon gyors, pörgős meccsen egy 84. percben lőtt Marcelino góllal győztek a hispánok, a Santiago Bérnabeu 79 ezer nézője tombolt egyszerre:
Magyar bronzérem!
Bár az elődöntőben a magyarok vereséget szenvedtek a spanyoloktól, a kieséses szakaszban olyan ellenfeleket ütöttek ki mint Wales, NDK és a bombaerős Franciaország! Baróti Lajos szövetségi kapitány egy remek csapatot rakott össze, átlagon felüli minőséget képviselő fiatalokat épített be a keretbe. Ne feledjük, ez a csapat ugyanebben az évben megnyerte a tokiói olimpiát is.
A magyar-dán bronzmeccs Bene és Bertelsen góljával 1-1-es döntetlennel zárult, a hosszabbításban Novák Ferenc duplázott, így Magyarország lett harmadik. A bronzérmes gárdának három játékosát, Albert Flóriánt, Bene Ferencet és Novák Dezsőt is beválasztották a torna All-Star válogatottjába. Az akkori magyar futball megítélését jellemzi ,hogy a közvélemény csalódásnak tartotta a bronzérmet – most, 52 év elteltével azonban nagyon sokat jelent számunkra.
1968 – Olaszország
A torna hivatalosan is nevet változtatott, Európa-bajnokság lett a neve. A lebonyolítási rendszer újítása volt, hogy már bevezették a selejtezőcsoportokat, hét négycsapatos és egy háromcsapatos csoportból lehetett bejutni a negyeddöntőbe. Az elődöntőktől kezdve a tornának Firenze, Róma és Nápoly adott otthont. Magyarország a negyeddöntőben búcsúzott a Szovjetúnió ellen, Csehszlovákia nem jutott tovább a csoportjából. A bronzmeccset az angolok nyerték 2-0-ra a szovjetek ellen, a fináléban pedig az olaszok találkoztak a jugoszlávokkal. Igen ám, de a mérkőzés 1-1-re végződött, így két nap után újrajátszották a finálét, ahol már az olaszok 2-0-ra nyertek.
Egy feldobott pénzérme döntött el mindent…
A nápolyi elődöntőben az olasz-szovjet meccs minden idők legizgalmasabb pillanatait szolgáltatta a futballszurkolók számára. Mivel a mérkőzés döntetlenre végződött, a szabályok értelmében pénzfeldobással kellett dönteni a továbbjutásról – az első, sikertelen feldobás után a második alkalmával a szerencse az olaszoknak kedvezett.
Mikor már mindenki kiünnepelte magát, a torna egyik magyar játékvezetője, Zsolt István nem bírta ki, hogy ne járjon utána jobban pénzfeldobásnak. Szerinte az első pénzfeldobásnál az olasz Fachetti a fejet választotta, de a pénzérme begurult a zuhanyzó farácsa alá, így újradobtak, aminek az olaszok örülhettek. A magyar játékvezető azonban a mérkőzés után megtalálta az elgurult egyguldenest, aminek az írásos oldala nézett vele szembe – ennek viszont a szovjetek örültek volna…
Nyereményjáték
A tegnap kezdődött Eb-nyereményjátékunk, mely május 23 és június 9 között tart. Részletek itt, a fődíj a magyar válogatott hivatalos meze.
Íme a második kérdésünk: Az 1968-as Eb csoportkörében a 1967. szeptember 27-én Magyarország 3-1 re győzte le a NDK válogatottját. Ki rúgott mesterhármast azon a meccsen?
A válasz: Albert Flórián
B válasz: Bene Ferenc
C válasz: Farkas János
D válasz: Mészöly Kálmán
A helyes választ a kérdés számának megjelölésével (pl. Eb-játék 2. kérdés – helyes válasz: A) együtt kérjük küldje el a korkepjatek(kukac)gmail (pont) com e-mail címre. A levél tárgya: Eb-nyereményjáték.
Beküldési határidő: szerda este 20.00 (a következő kérdésig).
Szanyó Bence
borítókép: blog.kitbag.com
Megosztás:
Címkék: 1960 1964 1968 európa-bajnok Európa-bajnokság európa-bajnokság története Főoldal Franciaország magyar labdarúgó válogatott Olaszország Spanyolország
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
