Nyitókép: Körkép.sk
Cikkünk végén teljes képgalériával és videókkal.
Sűrű díszsorfal fogadta a Balony község sportályája felé vezető úton lassan begördülő fehér gépkocsit. A sárga-kék zászlóerdő, füstbombák, fáklyák között Kalmár Zsolt érkezett feleségével és családjával.
A meghatódottságtól alig tudott kiszállni a gépkocsiból, de a Kiripolszky Péter előadásában felcsendülő utolsó Nélküledre azonnal kihúzta magát és kezét a szívére téve patakokban folytak a könnyei. Az őt búcsúztató balonyi barátai, fociszurkolók, az YBS-tagok részéről úgyszintén. Nagyon bensőséges, szép pillanat volt.
Így kezdődött pontban 18.00 órakor példás szervezésben, felejthetetlen élményt jelentve a családias búcsúztató. A DAC-tábor kedvencét, a csapat kapitányát, a szlovák bajnokság egyik legjobbját, a válogatott erősségét, a Dunaszerdahelyen 6,5 évet lehúzott játékos ismert körülmények között volt kénytelen búcsúzni a várostól.
Hogy ez nagyon nem volt rendben, mindenki tudta, érezte. Kalmár Zsolt méltó, őszinte, meghitt búcsúztatást érdemelt, amit meg is kapott.
„Üdvözlünk szerény községünkben. Gondolom még nem jártál itt, de olyan szurkolók vannak ma jelen, akik mind neked szurkoltak. Sajnáljuk, hogy elmentél innen, de Te akkor is közénk tartozol”
– köszöntötte Kalmárt Vörös László, a B-közép egyik ismert arca, fő zászlóvivője.
„Nagyon szépen köszönöm. Nehéz megszólalnom. Több mint 6 évet töltöttem itt veletek, és tényleg nagyszerű szeretetet kaptam tőletek. Amit együtt elértünk, ha jó, ha rossz volt, mindig mellettem voltatok. Nehéz itthagyni ezt a tábort, a szurkolókat, titeket. Nagyon szépen köszönöm, remélem, még találkozni fogunk a jövőben. Nehéz mit mondani, köszönöm szépen”
– mondta kisfiát szorongatva elcsukló hangon, könnyek között rajongói, tisztelői előtt a legnagyobb király.
Eközben az egyik főszervező, akinek nevét mindenképp érdemes leírnunk, Inczédy Tibor Kalmár feleségét köszöntötte virágcsokorral, az ünnepelt pedig egy szurkolói zászlót kapott a kezébe.
Majd Domonkos Roland, az YBS fanklub vezetője és mások emlékként kis ajándékokat adtak át a szeretett játékosnak, a búcsú miatt megtört, alázatosan várakozó szurkolók pedig sorra megölelték, a szokásos DAC-kulissza mellett pedig utoljára lefényképezkedtek Kalmárral.
A búcsúztatók között volt Gyimesi György politikus is.
Aki ott volt a helyszínen, pontosan érezte, mit jelentett Kalmár a DAC-nak, és mit jelent továbbra is a felvidéki magyarság a játékosnak. A csapat szíve és lelke vonult fel a balonyi futballpályán, ez a szimbiózis ért véget a csapatkapitány távozásával.
Kalmár rövid interjút is adott a Körképnek. Érdeklődésünkre, hogy milyen érzések keringenek benne, elmondta hogy nagyon meglepte őt az egész búcsúztatás, melyre nem számított.
„Ez még nem a vég. Fogunk mi még találkozni ezzel a csodálatos szurkolótáborral! Köszönöm mindenkinek ezt a sok szeretet, amit kaptam. Sosem felejtem el!”
– nyilatkozta portálunknak.
Majd futballcipőt húzott, és pár percre beállt az éppen edzést tartó balonyi futballcsapat játékosai közé azok nagy örömére. Határozott kézszorítások, vállveregetés közepette készültek a közös fényképek.
Egy olyan játékos, aki 6 évet letol a klubnál, búcsúmeccset is érdemel, nemcsak egy búcsútalálkozót a szurkolókkal. De mivel ez nem jött össze, a családdal közösen többünk összefogásával valósítottuk meg ezt a mai rendezvényt. Kalmár távozása nem volt méltó nemcsak a DAC-hoz, de kisebb klubhoz sem.
Nagyon felgyorsultak a dolgok, egy napunk volt rá, hogy összehozzuk ezt az egészet, melyben nagy szerepe volt Kalmár Zsolti feleségének is.
Zsolti a kocsiból kiszállva, amikor meglátta a zászlóerdőt, az egész kulisszát, a sok szeretetet a jelenlévők szemében, nagyon meghatódott. El is sírta magát. Mit éreztetek ti ekkor?
Mi is meghatódottságot éreztünk. Nehéz egy ilyen játékost elveszíteni, aki nemcsak a DAC játékosa, de magyar válogatott is.
Mit jelentett Kalmár Zsolti a DAC-nak és mit jelentett Kalmár Zsolti a szurkolóknak?
A végét nézve a szurkolóknak talán többet, mint a DAC-nak. Az utóbbi idők legjobb játékosa volt és legmeghatározóbb klasszisa. Ezt a kapitányi szalag évek során való viselése is mutatja. A csapatnak az egyik fontos tagja volt.
Zsolti azt mondta nekünk, hogy ez a történet még nem fejeződött be. Ti hogy látjátok a szurkolók részéről a jövőbeli kapcsolatotokat?
Ha nem is a DAC-on, de a válogatotton keresztül továbbra is szoros kapcsolatban leszünk. A fehérváriakkal jó kapcsolatban vagyunk, most is vannak itt fehérváriak köztünk. Zsolti örökké a szívünkben és az emlékeinkben marad.
A kulisszák mögül
Kedden délután 14.00 óra körül kaptam egy meghívást Balonyra, ahová magánemberként, DAC-szurkolóként, Kalmár egyik tisztelőjeként érkeztem. Nem a Körkép.sk főszerkesztőjeként. A tervem az volt, hogy nem szeretném megzavarni az ünnepet. Majd a szervezők kérték, hogy az élő videózástól eltekintve dolgozzam fel az egész rendezvényt.
Így született meg ez a cikk. Kalmár tisztelői azt ünnepelték, azt búcsúztatták, amit ez a fiú hat éven keresztül nyújtott. És amiért megrendezték a búcsúztatását, az annak a hiánya volt, hogy volt egy ember, aki értette, hogy mit jelent a DAC-cal kapcsolatban, hogy több mint klub, az nem kapta meg a hozzá méltó tiszteletet és bánásmódot. Nem teljesült az az ígéret, amit maga a tulajdonos, Világi Oszkár tekintett krédójának, és ment be érte 12 ezer ember a stadionba a klub fénykorában.
Ezek az emberek, akik Kalmár számra a meglepetést szervezték, nem szerepelni akartak, hanem azt az űrt akarták eloszlatni, ami Kalmár távozása után maradt. Hogy a hirtelenségében távozó ember nem kapott méltó búcsúztatást. És lehet ezt árnyalni, hogy úgy is készült volna, de azt mindenki tudja, hogy nem két hónappal azután rohanunk valaki után, hogy az kiment az ajtón. Mert az nem életszerű, nem vall jóneveltségre, és jóhiszemű ember nem ehhez szokott. Kedden, Balonyban az őszinteségé, a barátságé, a szereteté, a ragaszkodásé volt a főszerep. A többiről meséljenek a képek és a videók.
Köszönünk mindent, kapitány!
Király Zsolt
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
