Nyitókép: Nemzeti Sport

 

A magyar válogatott középpályásával, Callum Styles-szal a Nemzeti Sport beszélgetett a csütörtöki, Szófiában sorra kerülő zártkapus, Bulgária-Magyarország mérkőzés előtt.

 

Szóval akkor mégis Szófia…

 

 hirdetes_300x300  

Ideje volt, hogy kiderüljön – felelte lapunknak adott exkluzív interjújában Callum Styles, az angol Barnsley és a magyar válogatott 23 éves középpályása. – Mindenkinek rossz volt a bizonytalanság, még úgy is, ha mi, játékosok és a szakmai stáb végig úgy készültünk, lesz mérkőzés, a pályán kell megszereznünk az Eb-részvételhez szükséges – minimum – egy pontot. Lássuk be, ennek volt nagyobb esélye.

 

Igen ám, de az elmúlt napokban egymást követték a hírek, lesz mérkőzés, nem lesz, ha igen, hol… Mennyire lehetett ezt kizárni?

 

Próbáltam a lehető leginkább kizárni a külső tényezőket. Persze teljesen szinte képtelenség volt, hiszen kis túlzással óránként jöttek az újabb hírek, de tudatosan kezeltem ezt a szituációt is. Tudtam, mennyire fontos mérkőzés várhat ránk Bulgáriában, nagy hibát követtünk volna el, ha kicsit is elhisszük, játék nélkül megkapjuk a három pontot.

 

Szófiában minimum döntetlen kell az Európa-bajnoki részvételhez. Hogy érzi, meglesz?

 

Kellő önbizalommal készülünk az összecsapásra. Marco Rossi és stábja a szokásos alapossággal elemezte ki ellenfelünk játékát, a koncentráció fontosságáról is rengeteget beszélgettünk. Idegenben lépünk pályára, nagyon sajnáljuk, hogy a szurkolóink nem lehetnek ott velünk a Levszki-stadionban. Sem ők, sem mi, játékosok nem tehetünk erről, mégis mi isszuk meg a levét… Mindenhová elkísértek bennünket, rendre elképesztő buzdítást kapunk tőlük, de nem tudunk mást tenni, már csak miattuk is győznünk kell Bulgáriában.

 

Az ön játékát kellő agresszivitás jellemzi, piócaként tapad az ellenfélre. Mindig is ez volt a harcmodora?

 

Érdekes, fiatalon egyáltalán nem voltam ennyire harcias. Kifejezetten nyugodt gyerek voltam, na és csatárt játszottam, esetleg támadó középpályást, így kemény belépőkre sem igen volt szükség tőlem. Viszonylag későn csúsztam hátrébb a pályán, és lettem védekező középpályás. Mostanra nagyon megkedveltem ezt a pozíciót. Élvezem a játékot, mélységből indulva átlátom a pályát, csatárként már nem sok hasznomat vennék.

 

A külső személőnek úgy tűnik, nem szeret sokat beszélni, halk szavú, visszafogott személyiség. Valóban ilyen?

 

Kétségtelen, hogy időre van szükségem, míg egy társaságban feloldódom. De nem mondanám magam visszahúzódónak, megvan a kellő önbizalmam, ám a hétköznapokban a mai napig valóban nyugodt, kiegyensúlyozott vagyok. Minden pillanatát élvezem, hogy itt lehetek a magyar válogatottban, nem tagadom, óriási utazás ez.

 

Magyar nagymamája révén léphet pályára a válogatottban. Sikerült azóta felgöngyölítenie a család magyar vonaláról néhány ismeretlen szálat?

 

A nagyszüleim közel laktak hozzánk gyerekkoromban, gyakran jártunk át hozzájuk. Sosem tanított nekem magyar szavakat, igazából csak annyit mesélt, hogy Magyarországon született, és később a jobb élet reményében költözött Angliába. Úgy gondolta, ott jobb színvonalon élhet ő is és a születendő gyermekei is.

 

Ami a jövőjét illeti, a télen marad az angol harmadosztályú Barnsley együttesénél, vagy szóba jöhet a klubváltás?

 

Nem rajtam múlik. Nem sürgetek semmit, csak olyan helyre megyek, ahol jobb körülmények fogadnak. Várom a megfelelő ajánlatot, a legfontosabb, hogy a nyári németországi Európa-bajnokságra tökéletes állapotba kerüljek.

 

Álmodik az Eb-ről?

 

Naná! Gyakran eszembe jut. Néhány éve még álmodni sem mertem volna, hogy egyszer Európa-bajnokságon futballozhatok, most pedig a magyar válogatottal karnyújtásnyira vagyok tőle. Semmit sem szeretnék jobban, mint ott lenni a tornán, csak ez lebeg a szemem előtt.

 

Nemzeti Sport, Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.