Az Egyesült Királyság közzétette azt a 11 dokumentumot, amely azokat a területeket nevezte meg, ahol egyezséget szeretnének elérni az EU-val még a kilépési procedúra ideje alatt. A dokumentumok gazdasági kérdéseken kívül nukleáris biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos témákat is érint.
Az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker és az EU Brexit-főtárgyalója, Michel Barnier azonban elutasították Nagy-Britannia kezdeményezését. Juncker úgy fogalmazott:
„Először a brit uniós kilépéssel kapcsolatos főbb kérdésekről kell megállapodni, és csak azután kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kereskedelmi egyezményről”
Vagyis, az Európai Unió először megszabadulna az egységét megbontó britektől és csakis ezután volna hajlandó tárgyalni a kereskedelmi kapcsolatokról.
Kérdés, hogy Brüsszel erőt demonstrál a lépéssel, hogy „minél drágábbnak” tüntesse fel az Unióból való kilépést a többi tagállam számára, vagy az időt húzza, míg Németországban lezajlanak a választások. Egyébként az Európai Tanács elvileg csak októberben határoz majd arról, hogy a kilépési tárgyalásokkal párhuzamosan el lehet-e indítani a kereskedelmi egyeztetéseket.
Nagy-Britannia szempontjából a tét inkább belpolitikai: szeretnének felmutatni valamilyen eredményt a tárgyalásokon, mielőtt kénytelenek lesznek rábólintani a kilépésért fizetendő 40-60 (egyes információk szerint akár 100) milliárd euró „kárpótlásra”.
Mujtaba Rahman, az Eurasia Group ügyvezető igazgatója a Bloombert TV-nek nyilatkozva úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban:
„Theresa May nem írhat egy csekket 35 milliárd fontról, vagy bármilyen összegről anélkül, hogy valamit kapjon cserébe – alkura van szüksége, amire szerintem sor fog kerülni, szeptemberen, októberben, de legkésőbb decemberben”
Bloomberg.com, Körkép.sk
Nyitókép: politico.eu
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
