A V4-ek elnökei a vitás kérdésekről és a Nyugat-Balkán integrációjáról tárgyaltak

A visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – államfői kiálltak a nyugat-balkáni országok európai integrációjának felgyorsítása mellett Szekszárdon, ahol kétnapos tanácskozást tartottak a hétvégén.

A biztonságpolitikával, a körforgásos gazdasággal és az információs technológiával kapcsolatos együttműködésről folytatott tárgyalásokat követő szombati sajtótájékoztatón Áder János, Magyarország köztársasági elnöke hangsúlyozta: a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán integrációját, világos feltételeket kell szabni az európai uniós csatlakozáshoz, és egyértelmű határidőket kell felállítani.
Áder: megoldatlanok a kisebbségeket érintő viták

A magyar államfő hozzátette: a térséget megoldatlan – például területi, a kisebbségeket érintő és vallási természetű – viták jellemzik, az utóbbi időben ráadásul a migrációs nyomás és a radikális iszlám befolyásának érzékelhető mértékű növekedése is további gondot jelent.

   

Áder János szerint aggodalomra ad okot a régió helyzete, ezért cselekedni kell, és a konfliktus megelőzésének legjobb módszere a térség európai uniós integrációjának felgyorsítása.
A cseh, szlovák és lengyel államelnök egyetértett a nyugat-balkáni országok integrációjának gyorsításában.

Zeman: Terjed a radikális iszlám a Balkánon

Miloš Zeman cseh köztársasági elnök emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Bosznia-Hercegovinában terjed a radikális iszlám, amit Szaúd-Arábia finanszíroz, és ez nem az országok fellendülését segíti. Megjegyezte azt is: az EU-országok nem ismerték el egységesen Koszovó önállóságát. „Én is osztom ezt a kérdőjelet” – fogalmazott.

Kiska: Fényt kell mutatni a balkáni országoknak

Andrej Kiska szlovák elnök azt mondta: a hat nyugat-balkáni ország között történelmi feszültségek vannak, de összeköti őket, hogy egyaránt részesei szeretnének lenni az Európai Uniónak. Bosznia-Hercegovina számára „fel kell mutatni a fényt”, ami azt jelenti, az unió számít rájuk a szükséges reformok megvalósítása esetén.

Andrej Kiska szlovák államfő szólt arról, hogy Európa-szerte nő a szélsőségesség, ami Szlovákiában is erőteljesen érezhető. Az extrémizmus, a féligazságok, a más vallású és bőrszínű emberekkel szembeni gyűlöletkeltés a közösségi hálókon terjed – jegyezte meg, és az Európai Bizottság (EB) fellépését sürgette a gyűlölet terjesztése ellen.

Andrej Kiska a digitalizáció lehetőségének nevezte az Uber és az Airbnb működését. „Lehetővé kell tenni, hogy továbbvigyék társadalmunkat, de világos szabályokat kell felállítani” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a legjobb partner ebben az EB, a lehető legrosszabb pedig az, hogy egyes városok, államok önállóan szabályozzák a szolgáltatásokat. Közösségi szinten nehéz így egységbe hozni a szabályozást – mondta.
Duda: Az Unió nem a valóságtól elszakított zárt klub

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök kifejtette: határozottan kell beszélni arról, hogy az unió nyitott azon államok számára, amelyek felkészültek a csatlakozásra. A határidők felállítására azért van szükség, hogy a csatlakozni kívánó országok társadalmainak legyen ambíciójuk minél magasabb szintet elérni a gazdaságban, a korrupció elleni küzdelemben és a demokratikus intézmények kiépítésében – tette hozzá.

„Nem nézhetünk az EU-ra úgy, mint egy zárt klubra. Az unió dinamikus, nyitott szervezet, és mi azt szeretnénk, hogy gazdagságot, békét és nyugalmat biztosítson a tagországok számára”

– jelentette ki.

A lengyel elnök úgy fogalmazott: „az európai társadalmaknak kell kialakítaniuk az Európai Uniót, amelyet nem a valóságtól elszakított európai bürokráciának kell irányítania”.

Áder: Ne kerüljük a vitákat sem

Áder János kérdésre válaszolva a V4-es együttműködésre utalva rámutatott: arra törekszenek, hogy – nem kerülve a vitákat – közös álláspontokat tudjanak kialakítani Európa, a térség vagy a Nyugat-Balkán jövőjét érintő kérdésekben.
MTI/Körkép.sk