Százhetvenöt éve, 1843. május 10-én énekelték először a nyilvánosság előtt a pesti Nemzeti Színházban Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét Egressy Béni megzenésítésében.
Vörösmarty Mihály 1836-ban született verse a hazafias költészet remekműve. A haza iránti rendületlen hűségre buzdítva idézi meg a magyar történelem dicső és tragikus eseményeit, s a jobb jövő mellett tesz hitet, de felmutatja a nemzeti tragédia lehetőségét is. A Himnusz mellett második nemzeti imánkká lett költemény az Auróra című irodalmi évkönyv 1837-es kötetében jelent meg, a szerkesztők így ajánlották az olvasók figyelmébe: „…reményljük, nem fog elhangzani figyelem ’s hatás nélkül, és ohajtjuk is, hogy a szózat tettet szüljön”. – írja a Hirado.hu
Az első dalváltozatot a zeneszerző, író, színész Egressy Béni komponálta, s 1839 novemberében Erkel Ferenc vezényletével adták elő a Nemzeti Színházban. A „nemzeti szellemű hangokkal” készült művet a közönség elfogadta, s jeles alkalmakkor már énekelte is.
Az Egressy által megzenésített Szózat hamar nemzeti énekké, „a nemzet béke- és harci dalává” lett. Az ország minden nagyobb városában előadták, az 1843-44-es országgyűlés alkalmából bemutatták a pozsonyi magyar színkörben is.
Hatásáról így írt a Pesti Hírlap:
„A szívrázó költemény és melódia hallatára egészen el volt ragadtatva a közönség, elannyira, hogy a végső verseket a hallgatók közül többen együtt kezdték énekelni a színészekkel…”
A Szózat a „magyar Marseillaise-ként” fontos szerepet kapott 1848–49-es forradalom napjaiban szavalása, éneklése a szabadságharc bukása után, a Bach-korszakban hazafias tüntetésnek számított, a hatóságok többször megtiltották előadását.
Nyitókép: A Szózat eredeti kézirata. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Megosztás:
Címkék: egressy béni szózat Vörösmarty Mihály
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
