Mária
  • HUF: 392.36
  • USD: 1.03
  • 21 °C
  • 33 °C

Hirdetés (X)

Friss hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

A kitöréssel a levegőbe kerülő piroklasztikus anyagok megvédték a maradványokat a DNS-t károsító hatásoktól

Nyitókép: dw.com

 

Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját.

 

A Koppenhágai Egyetem geogenetikusa, Gabriele Scorrano vezette kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát. Maradványaikat a kovács házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek feltárni.

Noha a tudósok két áldozattól vettek mintát, csak a férfi maradványaiból tudták a teljes genomot szekvenálni, vagyis a teljes génkészletet feltárni, mivel a nő mintájának szekvenciáiban nagy hézagokat találtak.

 

A friss tanulmány megjelenéséig a pompeji emberi és állati maradványokból csak a mitokondriális DNS rövid szakaszait sikerült szekvenálni.

 

A férfi 35-40 éves volt, amikor a hatalmas erejű vulkánkitörés a halálát okozta. DNS-ét összevetették 1030 ősi emberi és 471 mai nyugat-eurázsiai ember génkészletével, és azt találták, hogy a pompeji férfi DNS-e a legtöbb hasonlóságot a közép-olaszországi modern emberekkel és az ókori római korban éltekkel mutatta. Mitokondriális DNS-e és az Y-kromoszómájának DNS-e elemzésével olyan géncsoportokat is azonosítottak, amelyek Szardínia szigetén gyakran előfordulnak, de a császárság idején Itáliában élők között nem, ami arra utal, hogy az egész Appennini-félszigeten nagy lehetett a genetikai sokféleség abban az időben.

 

A férfi csontvázának elemzésekor az egyik csigolyán elváltozásokat is azonosítottak, a DNS-szekvenciák pedig arra utaltak, hogy a férfinak halála előtt tuberkulózisa volt.

 

A nő elmúlt ötvenéves, és ízületi kopásban szenvedhetett.

 

“Talán ezért várták meg otthonuk biztonságában, míg véget ér az egész, míg a többi áldozat menekülni kezdett, ezért maradványaikat a nyílt terepen találták meg”

 

– mondta Serena Viva, a Salernói Egyetem antropológusa, a kutatócsoport tagja.

 

A tudósok azért reméltek, hogy ősi DNS-t tudnak kinyerni a maradványokból, mert a kitöréssel a levegőbe kerülő, úgynevezett piroklasztikus anyagok, vagyis vulkáni kőzetek megvédték a maradványokat a DNS-t károsító hatásoktól, többek között az oxigéntől.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket