Össze fog olvadni két neutroncsillag: aranyat és platinát szórnak majd szét a galaxisban

Nyitókép: HVG

Az amerikai NoirLabs kutatói egy kettős neutroncsillag-rendszert fedeztek fel, amely nemesfémekkel szórja majd tele a galaxist, amikor összeolvad.

Az amerikai NoirLab tudósainak számításai szerint egy mintegy 11 400 fényévnyire lévő neutroncsillag szinte biztosan össze fog olvadni egy mellette lévő hatalmas társával, olvasható a HVG cikkében. Mire ez bekövetkezik, mindkét égitest neutroncsillag lesz, az összeolvadás során lejátszódó robbanás pedig több ezer fényévnyi távolságba szór majd szét olyan nemesfémeket, mint az arany vagy a platina.

   

A lejátszódó jelenséget kilonóvának nevezi a tudomány. Egy ilyen robbanás ezerszer fényesebb, mint egy nóva, ugyanakkor jóval halvánabb, mint egy szupernóva. Az összeolvadás során gravitációs hullám is keletkezik.

A világegyetem felépítését az ilyen kozmikus események alakítják. A szupernóvák – a Napnál nagyobb tömegű csillagok végső robbanása – például a Tejútrendszerhez hasonló méretű galaxisokban százévente egyszer fordulnak elő. Az esemény által létrehozott és szétszórt fémek később a bolygók alapját képezik. A ritkább fémekhez viszont nagyobb horderejű esemény szükséges, például az, hogy két neutroncsillag összeütközzön. Ilyen először 2017-ben sikerült megfigyelni.

Csakhogy bár a Tejútrendszerben több ezer neutroncsillag van, ritka, hogy kettő keringjen egymás körül, így a kilonóvák rendkívül ritkának számítanak. A CPD-29 2176 kódjelű rendszerben lévő csillagok azonban kellően közel vannak egymáshoz ahhoz, hogy kilonóva legyen belőlük, így a felfedezésük igazi kuriózumnak számít.

Az ilyen rendszerben a neutroncsillag egy fősorozatú csillag körül kering, amely a tömege nagy részét társától kapta, amikor az szupernóvává alakult, több millió évvel ezelőtt. A számítások szerint a távoli jövőben ez utóbbi is neutroncsillaggá válik majd, így a két égitest egymáshoz közelítve előbb utóbb kilonóvát eredményez évmilliók múlva.

Hogy mennyire ritka az ilyen, azt jól mutatja, hogy André-Nicolas Chené, a NOIRLab kutatója szerint 10 milliárd közül csupán egy olyan rendszert lehet találni, amelynek végeredménye a kilonóva lesz. Erre több millió év múlva kerül majd sor, így kérdés, lesz-e még akkor valaki, aki ezt rögzíteni tudja.

HVG