Nyitókép: SITA

 

Gazdaság, családpolitika, környezetvédelem, emberi jogok, együttműködés. Erre az öt pillérre épül majd a Szövetség-Aliancia 2023-as választási programja.

 

A SITA hírügynökségnek adott interjúban Forró Krisztián azt is elmondta, mi különbözteti meg őket a többi párttól.

 

 hirdetes_300x300  

„Segíteni szeretnénk a kis- és középvállalkozóknak, valamint az egyéni vállalkozóknak. Ők alkotják a régiók gazdasági alapját, ott élnek, embereket foglalkoztatnak, ezért nagyon fontos, hogy boldogulni tudjanak Szlovákiában”

 

– magyarázta a pártelnök,

 

A családpolitika terén a párt a demográfiai helyzet javítását tűzte ki célul, hogy a párok ne féljenek gyereket vállalni. A legfontosabb szerinte, hogy döntésüket ne az befolyásolja, hogy képesek lesznek-e teljesértékű életet bebiztosítani a számukra. A Szövetség szeretné elérni, hogy az emberek saját szülőhelyükön boldogulhassanak, és ne legyen okuk elhagyni ezt a régiót.

 

A környezetvédelmi szempontok között Forró a csallóközi talajvíz védelmét említette, valamint a Dél-Szlovákiában történt környezeti károk enyhítését.

 

„Ami az emberi jogokat illeti, szeretném hangsúlyozni, hogy a Szövetség nem csak a Beneš-dektérumok és a kétnyelvű táblák kérdését jelenti. Fontos számunkra, hogy az országban élő nemzeti közösségek otthon érezhessék magukat. Fontos tudatosítanunk, hogy a nemzeti közösségek gazdagítják az országot, az összlakosság több mint 15 százalékát más nemzetiségű polgárok alkotják, Ez egyedivé teszi Szlovákiát, amire előnyként kellene tekinteni”

 

– ismertette a pártelnök.

 

És hogy mi rejtőzik majd a választási programban az együttműködés szó alatt? Forró szerint partnerekre van szükségünk, és az együttműködés a múltban is jellemzett bennünket. Majd az önkormányzatok fontosságát hangsúlyozta, jelezve, hogy „szeretnék, ha a központosítás leválna a központi kormánytól”.

 

Forró Krisztián szerint az különbözteti meg a többi párttól a Szövetséget, hogy az egyedüli pártról van szó, mely a régiókat képviseli, A másik fő különbség pedig az, hogy a felvidéki magyarokról nem mint nemzeti kisebbségről, hanem mint nemzeti közösségről beszélnek.

 

„Lehet, hogy egyeseknek ez csak szójáték, számunkra azonban annak jele, hogy nem vagyunk alacsonyabb rendű, kevesebbet érő polgárok”

 

– zárta.

 

SITA/Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!