Nyitókép: SITA
Oroszország annak ellenére vette át az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki tisztségét, hogy Ukrajna felszólította a BT tagjait, hogy akadályozzák meg a lépést. Megjegyzendő: a tanács tizenöt tagja rotációs rendszerben elnököl, mindig egy-egy hónapig.
Oroszország legutóbb 2022 februárjában volt az ENSZ BT elnöke, azaz éppen abban a hónapban, melynek 24-ik napján teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A BBC kiemeli: 2023. április 1-től kezdve a Biztonsági Tanácsot egy olyan ország vezeti, melynek elnöke ellen háborús bűnökben való állítólagos részvétel miatt – az ENSZ-hez nem kötődő Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott – nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Noha Ukrajna meg akarta akadályozni Oroszország soros elnökségét, az Egyesült Államok közölte, hogy ez képtelenség. A BT elnöki szerepe többnyire eljárási jellegű, de Moszkva ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia azt nyilatkozta az orosz TASZSZ hírügynökségnek, hogy tervei szerint több témát is megvitatnak, többek közt a fegyverzetellenőrzéssel kapcsolatosat.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a „történelem legrosszabb áprilisi tréfájának” nevezte Oroszország elnökségét, és leszögezte, hogy szerinte ez egy figyelmeztetés azzal kapcsolatban, hogy „valami nem stimmel a nemzetközi biztonsági egység működésével.”
Az USA akkor közölte, hogy meg van kötve a keze, mivel az ENSZ alapokmánya nem teszi lehetővé egy állandó tag eltávolítását. A Fehér Ház hozzátette: nincs olyan megvalósítható nemzetközi jogi eszköz, mely ezen változtathatna.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a béke fenntartásáért felelős nemzetközi testület. A BT-ben öt nemzet, tehát az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság és Franciaország képviselteti magát állandó jelleggel, miközben tíz nem állandó tagországgal dolgoznak együtt. Oroszország állandó tagsága egyben azt jelenti, hogy megvétózhatja a testület határozatait.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
