Nyitókép: magyarepitok.hu

 

Tizenhat országban legalább 325 vízlépcsőt, duzzasztógátat és átereszt távolítottak el tavaly az európai folyókról, hogy javítsák a természetes vizek egészségét és vadvilágát – írta a The Guardian című brit napilap online kiadása kedden.

 

A gátak eltávolításával foglalkozó európai szervezet (Dam Removal Europe) éves jelentésében rámutatott, hogy Spanyolország már második éve vezeti a listát, amelyen Svédország és Franciaország a második, valamint harmadik helyen áll.

 

Herman Wanningen, a világ halainak vándorlását segítő alapítvány (World Fish Migration Foundation, WFMF) igazgatója és a Dam Removal Europe alapítója elmondta: büszkeséggel tekint a számokra, amelyek azt mutatják, hogy az országok egyre gyakrabban távolítják el az elöregedett gátakat és duzzasztókat, hogy helyreállítsák a folyók élővilágát.

 hirdetes_300x300  

 

Európa-szerte több száz folyót zárnak el különféle típusú gátak, amelyek tizenöt százaléka elavultnak tekinthető, és az összeomlás veszélye fenyegeti őket. Becslések szerint mintegy 150 ezer elöregedett vízi építmény található a kontinensen.

 

Norvégiában dinamittal robbantottak fel egy hét méter magas duzzasztógátat, amely 1916 óta torlaszolta el a Tromsa folyót. Az év legnagyobb projektje azonban a franciaországi Sélune folyón található La Roche-qui-boit vízerőmű gátjának eltávolítása volt. A tizenhat méteres építmény 1914 óta állt a folyón.

 

Két európai ország – Lettországa és Luxemburg – első alkalommal hajtott végre hasonló projektet.

 

A tavalyi év meglepetése volt, hogy az ukrajnai háború ellenére sikerült eltávolítani a Kárpátokban található, hat méter magas, elhagyatott, omladozó Bajurivka gátat. Ezzel 120 év után további 27 kilométer vált hozzáférhetővé a vándorló halak – például a pataki pisztráng és a dunai galóca – számára a Perkalaba folyón.

 

2022-ben az eltávolított akadályok csaknem 75 százaléka vízlépcső volt, míg a többi áteresz vagy duzzasztógát. Legalább tíz vízerőműgátat számoltak fel Angliában, Finnországban, Franciaországban, Norvégiában, Spanyolországban és Svédországban.

 

Tavaly 36 százalékkal több ilyen építményt bontottak le, mint 2021-ben, amikor 239 vízi akadályt távolítottak el.

 

„A folyók természetes áramlásának és összeköttetéseinek helyreállítása érdekében végzett akadálytalanítás számos haszonnal jár az ökoszisztéma számára: ilyen például az árvízvédelem, a vízminőség javulása és a rekreációs lehetőségek”

 

– mutatott rá Wanningen.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.