Szili Katalin: az egészséges nemzettudat nem ellenséges más nemzetekkel

Nyitókép: MTI

Az egészséges nemzettudat nem ellenséges más nemzetekkel, az egymás iránti tisztelet jellemzi, s ennek megértése vezethet el egy 21. századi Kárpát-medencei megbékélési folyamathoz – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a felvidéki Párkányban pénteken, a Limes-Anavum regionális honismereti társulás, Isten-Haza-Nemzet-Szülőföld című rendezvényén.

A konferencia fővédnökeként tartott előadásában Szili Katalin elmondta: az Alaptörvény Hitvallása is megfogalmazza, hogy a kereszténység nemzetmegtartó szerepét elismerjük, önazonosságunk védelme állami kötelezettség, országunk rendjét a nemzeti együttműködésre alapítjuk. Rámutatott: ezt az Alaptörvény az Alapvetésben is megerősíti, amely konkrétan megfogalmazza, hogy Magyarország az egységes nemzeti összetartozást szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását, fejlődését, támogatja a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, valamint egyéni és közösségi jogaik érvényesítését.

   

A főtanácsadó leszögezte: kultúra és nyelv nélkül nincs nemzet, mint ahogyan haza és szülőföld sem létezik lélek nélkül, mert „lélek nélkül ezen eszmék csak szavakká degradálódnak”. Rávilágított: manapság jól láthatóan mindinkább terjednek azok a neoliberális nézetek, melyek szerint nem kell Isten és a hozzá kötődő értékvállalás, tehát vannak, akiket nem érdekel a nemzet, és akik számára közömbös a haza és a szülőföld. Az ezen nézeteket képviselők alapvetően tovább éltetik az elmúlt évszázadot jellemző internacionalizmus talaján megjelenő kozmopolita nézeteket – mondta.

Szili Katalin beszélt arról is, hogy az emberiség nemzeti tagoltsága jelentheti az egyetemes emberiségen belül azokat a korlátokat, amelyek gátat képezhetnek az emberiséget teljes egészében uralma alá hajtó hamis értékrendnek. Az, hogy eddig még nem fordult elő, hogy az egész emberiséget teljesen elmosta egy romlott eszmerendszer, éppen e tagoltságnak köszönhető – vélekedett. Elmondta: a közös leszármazás és az öröklött lelki kötelékként megjelenő nemzettudat az alapja a közös szülőföldhöz kötődésnek is, s csak ez a közös nemzettudaton alapuló identitás integrálhatja a társadalmat. „Viszont az egészséges nemzettudat soha nem kizárólagos és nem ellenséges más nemzetekkel” – hangsúlyozta Szili Katalin. Hozzáfűzte: az egészséges nemzettudatot az egymás iránti tisztelet és megértés jellemzi, s ennek a megértése vezethet el egy 21. századi Kárpát-medencei megbékélési folyamathoz is.

MTI