Nyitókép: SITA

 

A béta-sejtekhez hasonló funkciókat kaphatnak egyes, a hasnyálmirigyben lévő sejtek, melyek aztán inzulint is termelhetnek. A megközelítés jelentős előrelépést hozhat a cukorbetegség kezelésében, számol be róla a HVG.

 

A hasnyálmirigyben lehetnek regenerálhatók az inzulintermelő sejtek, így a jövőben akár az inzulininjekciók szükségessége is csökkenthető lehet a cukorbetegeknél – mutat rá egy friss kutatás.

 

 hirdetes_300x300  

A területen az hozhatja el az áttörést, hogy egy, a hasnyálmirigyben előforduló sejtet arra vettek rá, hogy a béta-sejtek funkcióit utánzó sejteket hozzanak létre. Ez utóbbiak az 1-es típusú diabéteszben szenvedők esetében nem hatékonyak, vagy akár teljesen hiányoznak is – így sem termelni, sem tárolni nem képesek a vércukorszint szabályozását lehetővé tévő inzulint.

 

Az ausztráliai Baker Heart and Diabetes Institute csapata által vezetett kutatócsoport két, az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) által már korábban jóváhagyott gyógyszer új alkalmazását vizsgálták. Ezek az EZH2 enzimet célozzák. Ez az enzim alapvetően a sejtfejlődést kontrollálja.

 

A két készítmény – GSK126 és Tazemetostat – rákkezelésben kapott már FDA-jóváhagyást, és most a cukorbetegség terén is bizonyított. Végső soron ezekkel lehetővé vált, hogy a hasnyálmirigy duktális progenitor (progenitor ductal) sejtjei a béta-sejtekhez hasonló funkciókat fejlesszenek.

 

A jelek szerint ezek a módosított sejtek inzulint is tudnak termelni, legalábbis a vizsgálatok során glükóz hatásra így tettek. A kutatók két (7 és 61 éves), 1-es típusú diabéteszben szenvedő, valamint egy 56 éves, egészséges embertől vett szövetmintán tesztelték a megközelítésüket, és minden esetben ugyanaz a reakció volt megfigyelhető. Mindez arra enged következtetni, hogy a megoldás kortól függetlenül alkalmazható lehet.

 

Az is ígéretes, hogy a vizsgálatok alapján mindössze 48 órás stimulációt követően újraindulhat a rendszeres inzulintermelés.

 

Mindez egy ígéretes megközelítése lehet a cukorbetegség kezelésének, azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a kutatás még korai fázisában jár, és a klinikai vizsgálatok is hátravannak.

 

HVG

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!