Nyitókép: SITA
A parlamenti felhatalmazás alapján Erdoğan elnök immár véglegesítheti országa hozzájárulását Svédország csatlakozásához a NATO-ba.
A Reuters és más hírforrások napközben azt jósolták, hogy a döntés pozitív lesz.
A törvényhozók végül elsöprő többséggel támogatták az északi nemzet törekvését, hogy a szövetség 32. tagjává váljon, miután megszerezték a török elnök nyilvános támogatását.
Törökország ratifikációja után Magyarország az utolsó akadálya a csatlakozási folyamatnak, amelyet Svédország és Finnország az orosz ukrajnai invázióra válaszul indított csaknem két évvel ezelőtt.
A vita során Fuat Oktay, Törökország korábbi elnökhelyettese, Erdoğan szoros politikai szövetségese parlamenti felszólalalásában összefoglalta azokat a lépéseket, melyeket Svédország megtett a török aggodalmak eloszlatására, és kijelentette, hogy a svéd csatlakozás „összhangban van országunk nemzeti érdekeivel”.
„Mindez azt üzeni, hogy a NATO egységes”
– mondta a döntésről Gulru Gezer, egykori magas rangú török diplomata, aki az Egyesült Államokban és Oroszországban dolgozott. „Azt jelzi, hogy Törökország fontos tagja a NATO-nak, és ennek megfelelően cselekszik.”
Finnország csatlakozását Törökország már korábban elfogadta, de Svédország esetében 20 hónapos várakozás állt be, hivatkozással arra, hogy Stockholm nem lép fel kellő eréllyel a kurd szeparatista és terrorista csoportok ellen, valamint elnézi az iszlám-ellenes megmozdulásokat.
A nap folyamán szélsőséges csoportok kisebb tüntetéseket tartottak a csatlakozás engedélyezése ellen, mivel a NATO-t a világ „legnagyobb terrorista szervezetének” tartják.
Több vélekedés szerint Svédország stratégiai biztonsága NATO-tagság nélkül is garantált, de az atlanti szövetség integritása és Törökország fegyverkezési igényei miatt mégis kiemelkedő fontosságú.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
