Nyitókép: SITA
A Cardiff Egyetem kutatói vizsgálták a mikroműanyagok rákkeltő, és egyéb, az emberi szervezetre káros hatásait.
Mikroműanyagnak nevezzük az 5 milliméternél kisebb szintetikus polimereket, melyek a világszintű túltermelés melléktermékei és csaknem mindenhol megjelentek már.
Egy közelmúltban végzett kutatásban fehérjéket vizsgáltak, s a mintavételezett fehérjetípusok 90 százalékában találtak mikroműanyagot, míg egy másik tanulmány zöldségekben és gyümölcsökben mutatta ki a jelenlétüket, számol be róla a HVG.
Egy másik, idén publikált tanulmány azt sugallja, hogy a palackozott víz akár 100-szor annyi műanyag részecskét tartalmazhat, mint korábban gondolták, és egyes tanulmányok már a születés előtt, az emberi placentában is találtak ilyen anyagot.
„Mindenki tudta, hogy van mikroműanyag a tengervizünkben és a strandjainkon, de most már az édesvizekben és az Északi-sarkvidéken is megtaláljuk azokat. Azt is látjuk, hogy például a műtrágya miatt a mikroműanyagok újrahasznosulnak a környezetben, ami azt jelentheti, hogy felhalmozódnak a termőföldek talajában”
– mondja Catherine Wilson professzor, a Cardiff Egyetem mikroműanyag szakértője.
Két egyértelmű módon árthatnak az emberi szervezetre ezek az apró részecskék: vagy azáltal, hogy kémiailag megzavarják a szervezet normál működését, vagy ha nagy mennyiségben halmozódnak fel, elzárhatják a keringési, légző- vagy emésztőrendszerünket.
Aggodalomra adhat okot a megnövekedett rákkockázat is – de nem világos, mennyire kell aggódnunk ezzel kapcsolatban.
A Cardiff Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy mind a laboratóriumi vizsgálatokon, mind az élő szervezeteken végzett vizsgálatok során azt találták, növeli a rákos megbetegedések kockázatát a mikro- és nanoműanyagok jelenléte a szervezetben.
Érdemes azonban figyelembe venni, hogy ezekben a vizsgálatokban sokkal magasabb volt a mikroműanyag koncentrációja, mint ami átlagosan előfordul a véráramban.
Hasonlóképpen nem világos, hogy a mikroműanyagok jelentős hatással vannak-e például az immunsejtek termelésére. A kutatók az mondják, további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön kiürülnek-e a szervezetből ezek a részecskék, vagy képesek felhalmozódni. Az egyetem azt is vizsgálja, hogy a bioalapú műanyagok, amelyeket gyakran „zöldebbként” forgalmaznak, valóban egészségesebbek-e a környezet számára, mert ez meglátásuk szerint egyelőre koránt sem biztos.
HVG
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
