Nyitókép: SITA

 

Néhány hónapja még úgy látta, valószínűbb, hogy végül egy „európai nő” kapja a posztot. Most viszont Mark Rutte a legvalószínűbb befutó, bár Klaus Iohannis román elnök is bejelentkezett a NATO főtitkári posztjára.

A távozó holland miniszterelnök hónapok óta az egyik legnagyobb esélyes arra, hogy átvegye Jens Stoltenberg helyét a nyugati katonai szövetség élén. Sőt, azzal, hogy csütörtökön Washington, London és Berlin hivatalosan is támogatásáról biztosította – ami az első nyilvános támogatás, amióta versenybe szállt -, lényegében „hivatalos jelöltté” is vált – írja az Euractiv.

 

Ez elég jelentős változás ahhoz képest, hogy tavaly októberben ő maga még is csak kis esélyt látott arra, hogy őt válasszák a posztra, valószínűbbnek tartotta, hogy végül egy „európai nő” kapja a posztot. Ennek az volt az oka, hogy néhány tagállam kormánya jelezte, szerintük itt az ideje, hogy a NATO élére először női főtitkár kerüljön, csak éppen nem akadt olyan jelölt, aki megszerezte volna a szükséges konszenzust.

 hirdetes_810x300  

 

A Mark Rutte biztos kilátásairól szóló híreket azonban az európai hírportál szerint gyorsan beárnyékolták azok a hírek, amelyek szerint Klaus Iohannis román elnök is beszállhat a versenybe. Romániai szakértők szerint Iohannis állást keres, mivel két ötéves cikluson van túl, és nem indulhat újra az elnökválasztáson, amikor decemberben lejár a mandátuma.

 

 

A Mark Rutte biztos kilátásairól szóló híreket azonban az európai hírportál szerint gyorsan beárnyékolták azok a hírek, amelyek szerint Klaus Iohannis román elnök is beszállhat a versenybe. Romániai szakértők szerint Iohannis állást keres, mivel két ötéves cikluson van túl, és nem indulhat újra az elnökválasztáson, amikor decemberben lejár a mandátuma.

 

Iohannis nevének említése rávilágít arra, hogy Rutténak októberig meg kell győznie a kelet-európai NATO-tagokat, hogy támogassák őt, miután évek óta áhítoznak a posztra. Eddig a NATO-tagállamok körülbelül kétharmada támogatja a pályázatát.

 

A nyugati tagállamok egy része ódzkodik attól, hogy kelet-európai jelölt legyen a NATO főtitkára, mivel hagyományosan keményvonalasabb, „héjább” pozíciót foglalnak el Moszkvával szemben (ez nem vonatkozik az ebből szempontból puhább román elnökre), márpedig ez túl erős konfrontációs jelzést küldene Moszkva felé, félretéve a Kína-kérdést is.

 

Érdekes módon ezen bukott el Ursula von der Leyen jelöltsége is: a Bizottság elnökét Antony Blinken amerikai külügyminiszter javasolta NATO-főtitkárnak, ezt azonban állítólag Olaf Scholz német kancellár fúrta meg, részben arra hivatkozva, hogy von der Leyen radikális Oroszország-ellenessége árthat a NATO-nak, ha majd Moszkva véget vet az Ukrajna elleni háborúnak.

 

Mark Rutte tavaly júliusban jelentette be távozását a holland politikából, miután benyújtotta negyedik kabinetjének lemondását. A négypárti holland kormány azután bukott meg, hogy nem jutott dűlőre a Hollandiába érkező menedékkérők kezelésének ügyében.

 

Euronews

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!