Elemzők: A szlovákiaik szerint nincs alternatívája az EU-tagságnak

Nyitókép: SITA

Szlovákia európai uniós tagsága kulcsfontosságú tényező, amely biztosítja az ország jólétét és a demokratikus elvek rögzítését. A hiányzó reformok azonban hátráltatják Szlovákiát abban, hogy felzárkózzon az európai blokk átlagos életszínvonalához, nyilatkozták a cseh hírügynökség (ČTK)  által megszólaltatott elemzők. Elmondásuk szerint nincs alternatívája az EU-tagságnak, amelyhez Szlovákia 2004-ben csatlakozott Csehországgal és nyolc másik országgal együtt.

„A közös piacon való üzletelés lehetősége jelentősen kibővítette a szlovák exportőrök terét, de a szabályozási feltételek is jelentősen bővültek. Ha megnézzük az 1990-es évek és az EU-csatlakozás utáni üzleti tevékenység feltételeit, akkor ez egy jelentős javulás”

– mondta Radovan Ďurana nem kormányzati Gazdasági és Társadalomelemző Intézet (INESS) elemzője.

   

Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár közgazdásza szerint az európai alapokból származó beruházások kulcsfontosságú részét képezik az állami beruházásoknak Szlovákiában, és sok területen gyakorlatilag az egyetlen finanszírozási forrást jelentik a nagyobb projektekhez.

„Sajnos 20 év EU-ban eltöltött év után sem találtuk meg a működő, hatékony és gördülékeny módot ezen források lehívására és elosztására, ami egyben egy részének elvesztését okozta”

– mondta.

Ďurana elmondta, hogy az európai források azt éreztették a politikusokban, hogy nincs szükség saját források befektetésére, ezért inkább különféle szociális programok formájában adakoztak, ahelyett, hogy a gazdasági növekedést segítenék.

A szlovák külügyminisztérium februárban közölte, hogy az európai forrásoknak köszönhetően 30 milliárd euró értékű beruházás valósult meg Szlovákiában. Ez az összeg például csaknem a szlovák állami költségvetés 2023. évi teljes kiadásának felel meg.

Közgazdászok szerint azonban a hiányzó reformok miatt Szlovákia lassabban zárkózott fel az EU életszínvonalához, mint amennyire tudott volna.

„Ennek az időszaknak a nagy részében baloldali populista kormányok működtek Szlovákiában, amelyek munkaköri leírásában nem támogatják a gazdasági növekedést. Csehország gazdasági szintje az elején lényegesen magasabb volt, egy gyorsabb rivális szintjére, amely szintén javul. lényegesen nehezebb felzárkózni”

– mondta Ďurana.

Horňák úgy véli, bár Szlovákia uniós kilépéséről gyakorlatilag nem folynak viták, mégis emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unióból való kilépés gazdasági katasztrófát jelentene az ország gazdaságára, és alapvető csapást jelentene az életszínvonalra.

Ďurana szerint az európai fizetőeszkör, amelyet Pozsony egyedüliként vezetett be a Visegrádi Négyek közül 2009 elején – elsősorban politikai projekt.

„Lengyelország gyors növekedése, de Csehország stabil növekedése is azt mutatja, hogy nem a közös valuta az igazi megkülönböztető tényező. Az euró nem változtatott a helyzeten, az eurózóna déli része, beleértve Szlovákiát is, még mindig jelentős lemaradásban van”

– mondta. Hozzátette: az Európai Központi Bank korábbi nulla kamatpolitikája oda vezetett, hogy Szlovákiában a V4-en belül a legmagasabb a háztartások eladósodottságának mértéke.

Ďurana nem gondolja, hogy Csehország kézzelfogható gazdasági előnyökhöz jutna az euróövezeti tagságból.

Horňák úgy véli, hogy a kicsi és nyitott gazdaságú Szlovákia esetében az eurózóna-tagság előnyei meghaladják a hátrányokat.

„Azonban azt kell mondani, hogy a valuta csak egy darabja a gazdaság egész puzzle-jának”

– mondta. Hozzátette: a jól működő monetáris politika gyenge költségvetési politika, elmaradó reformok vagy aránytalan kereskedelmi beavatkozások esetén sem menti meg a gazdaság hosszú távú fejlődését.

ČTK