Megtörténhet az elképzelhetetlen: 5-15 éven belül jégmentessé válhat az Északi-sarkvidék

Nyitókép: SITA

Megdöbbentő eredményre jutottak amerikai kutatók, amikor az északi-sarki tengeri jéggel kapcsolatban végeztek friss számításokat.

Azt már eddig is tudni lehetett, hogy a globális felmelegedés miatt nagy a baj a sarkvidékeken, a Coloradói Egyetem kutatóinak legújabb tanulmánya azonban egészen megdöbbentő eredményre jutott. A Nature Reviews Earth & Environment című tudományos lapban megjelent publikáció szerint nem évszázadok, de nem is évtizedek, hanem már csak évek vannak hátra: a 2020-as, vagy a 2030-as években már lesznek olyan napok augusztus végén vagy szeptember elején, amikor az Északi-sarkvidék teljesen jégmentes lesz.

   

A kutatók azzal már régóta tisztában vannak, hogy a globális felmelegedés miatt el fog jönni ez a pillanat, ám a friss számítások szerint ez 10 évvel korábban történik meg, mint ahogy arra számítottak, írja a HVG.

A kutatók szerint a sarki régióban felgyorsult a tengeri jég zsugorodása, amely évtizedenként 12,2 százalékkal válik kissebbé a magasabb hőmérséklet miatt. A forgatókönyvek között jelenleg nincs olyan optimista verzió, ami ne azt mutatná, hogy a jégmentes sarkvidék hamarabb érkezhet meg a vártnál. Mindez baljós jele a folyamatban lévő éghajlati válságnak, ami jelentős hatással lesz a környezetre.

Alexandra Jahn, a tanulmány vezető szerzője szerint az évszázad közepére odáig is eljuthatunk, hogy szeptemberben egy teljes hónapon át jégmentes lesz a sarkvidék.

A kevesebb sarki jég hevesebb hőhullámokat eredményezhet, mivel a jég jóval több hőt és napsugárzást ver vissza az űrbe, mint az óceán felszíne. Arról nem is beszélve, hogy az ott élő állatokat a kihalás veszélye fenyegeti, az olvadó jég pedig jelentős mértékben megemelheti a tengerek szintjét. Ez a part menti városokra és a kisebb szigetekre is veszélyt jelent.

Érdemes megjegyezni, hogy a jégmentesség egy tudományos fogalom. A tudósok azt az állapotot nevezik így, amikor az óceánokban kevesebb mint 1 millió négyzetkilométer jég van. Ez azért számít jégmentességnek, mert a jég átlagosan 15,5 millió négyzetkilométert borít be a Jeges-tengeren.

A kutatók hangsúlyozzák, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a jövőben csökken, akkor az jelentős hatással lehet a jégmentes időszakok hosszára is. Vagyis minél kevesebb szén-dioxid és metán kerül a légkörbe, annál nagyobb az esély arra, hogy ismét eléri az emberiség, hogy ne legyenek jégmentes napok a sarkvidéken.

HVG