Nagy volt a sürgölődés-forgolódás a nyárasdi sportcsarnok előtt. Dolgos emberek gyűltek itt össze, köztük önkormányzati képviselők, helyi szervezetek tagjai és a község alkalmazottai is, hogy nagy lakomát készítsenek. Szállt a fűszeres illat, a füst, s a régmúlt idők vidéki hangulata járta át a községet.
Csak úgy csattogtatták a baltát, darált a húsdaráló, amint megkezdődött a helyszíni húsfeldolgozás. A hatékonyabb munka érdekében a hörpintés sem maradhatott el, jót tett a védőital a hideg időben a szervezetnek.
A temérdek étel hangos kacarászás mellett készült. Özönlöttek a viccelődések, a mosolyt fakasztó megjegyzések. Voltak, akik már kora reggel kimentek a sportcsarnokhoz, hogy ne maradjanak le a sült vérről, a vesevelőről és a főtt húsról. Eközben a segítők szorgalmasan készítették a disznótoros káposztát, sütötték a pecsenyét, fűszerezték a kolbászt és a hurkát. Mások a körömpörkölttel dolgoztak, míg néhányan a zsírt metélték.
Bacsó László, Nyárasd község polgármestere hírportálunknak elmondta, hogy immár negyedik alkalommal rendeztek disznótort, ami az önkormányzat örömére úgy a helyiek, mint a környékbéliek körében nagyon népszerű.
„Az előző években novemberben és decemberben tartottuk a hagyományápoló rendezvényünket, most viszont úgy döntöttünk, hogy a régi szokásokhoz híven áttesszük a farsangi időszakba, hiszen így volt ez egykor is.”
Az esemény sikeréhez a polgármester véleménye szerint hozzájárul az is, hogy „az emberek kijönnek, beszélgetnek egy szinte már feledésbe merült ízvilág felidézése mellett. Ebben a rohanó világban úgyis olyan kevés időt találunk egymásra.”
Bacsó László elégedettséggel konstatálta, hogy „a siker, a polgároktól hallható köszönet nemcsak az önkormányzatot illeti, hanem a segítőket is. Akik reggeltől estig gond nélkül segédkeztek, tették a dolgukat, meglátták a munkát. Büszke vagyok arra, hogy ilyen segítőkészek a nyárasdiak!”
Nem kis munkájuk volt tehát január 25-én, szombaton a nyárasdiaknak, amiben példaértékűen helyt is álltak. De mit sem ért volna az egész disznótorozás, ha nincsen elég ember, aki a sok finomságot végigegye.
Akik eljöttek, és a szórakozás, éneklés közben megéheztek, azok „estebédre” zsírós kenyeret hagymával vagy épp friss tepertőt is ehettek. A hagyományokat felelevenítő rendezvény jó hangulatának, ízletes ételeinek hamar híre terjedt a járásban, s vannak, akik már alig várják a következő farsangot.
Képeink:
Fotó és szöveg: Laky Erzsébet
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
