Fektessünk-e aranyba? És ha igen, miért ne?

Válságos időkben mindig előkerül az arany, mint utolsó befektetési mentsvár. Ezzel  párhuzamosan megjelennek a házaló ügynökök is, jobbnál jobb arany alapú befektetésekkel. Az egyik legkedveltebb az aranyérmékbe, illetve aranyrudakba, téglákba való befektetés.

Az arany konstans! – Mit is kell tudnunk az aranyról és az értékéről?

Az arany a rövidtávon megfigyelhető értékingadozás ellenére stabilan tartja vásárlóértékét. Szemléltetésképpen az alábbi ábra mutatja, hogy az Egyesült Államokban az infláció, vagyis a fogyasztói árak és az arany ára 1800-tól egyértelműen lépést tartanak. Az arany, a rövidebb időszakokban megfigyelhető értékingadozás ellenére stabilan tartja vásárlóértékét.

   

Ha csak az amerikai példát vennénk alapul, nem is lenne sok értelme gondolkodni az aranyba való befektetésen. Láthatjuk, hogy mindegy, hogy pénzünket aranyban vagy valutában tartjuk, a vásárlóereje nem változik. Az USA azonban nem a legmegfelelőbb példa, mivel a történelem során nem volt része közvetlenül nagy háborúkban, ellentétben más európai országokkal. Ha megfigyeljük az európai fogyasztói árakat az aranyhoz képest, kisebb időléptékben tanulságos következtetésekre juthatunk.

Példaként nézzük Németországot vagy Franciaországot, akik sokkal komolyabban megszenvedték az első és a második világháborút. Németország többek között átéltea az első világháború utáni hiperinflációt, Franciaroszág pedig a második világháború alatti megszállást.

A fenti ábra alapján  egy francia vagy német lakos a 19. század végén 10 g aranyért ugyan olyan mennyiségű illetve minőségű árut vásárolhatott, mint 100 évvel később megegyező aranyért. Míg adott mennyiségü német márka vagy francia frank teljesen értéktelenné vált az adott időszakban. Azaz az arany megtartotta értékét, míg a márka és a frank nem.

Vajon miért tud ennyire értékálló lenni az arany?

A folyamatok hosszútávú vizsgálatával megállapíthatjuk, hogy értéke állandó maradt. Úgy béke, mint háború idején, úgy gazdasági, mint politikai válságok során. Az okok közül érdemes először megvizsgálni, hogy miként viszonyul az ember az aranyhoz, mint nemesfémhez! Ennek két fő összetevője van: az emberek biztonság iránti és az esztétikai értékkel (szépséggel) bíró dolog birtoklásának vágya. Ez a két fő motiváció soha nem változott a történelem során. Évezredek óta vágyunk az aranyból készült dísztárgyak után.

Az arany egyik nagy előnye,  hogy a papírpénzel szemben (még a svájci frankkal szemben is) tartja értékét.  Ez egy dolgot jelent:  ha a paplanba, vagy fiókunk mélyén akarjuk tartani vagyonunkat, az arany egyértelműen K.O.-val veri a papírpénzt. Persze a cikk az aranyról mint befektetésről szól, ezért nem teljesen korrekt  az efféle összehasonlítás. Nézzük meg tehát, hogyan állja-állta meg a helyét az arany befektetési eszközként az elmúlt években.

A felmerülő problémák, ha aranyhoz szeretnénk jutni

Először is egy fontos dolog: különböztessük meg a folyamatosan, régóta spekulatív céllal való arannyal kereskedést és azt, amikor valaki a válságoktól megrémülve hosszútávon akar aranyba menekülni.

Ha fizikálisan szeretnénk aranyat venni, a felmerülő problémák:

– óriási árrés a vételi és eladási ár között (akár 10-40%)

– a biztonságos tárolás problémája

– beválthatóság problémája

– ha mégsem csődöl be a világ, a mostani árszintről komoly esésre lehet számítani

 Lássunk egy konkrét példát az árrés problémájára!

A legnagyobb probléma az arany ára. Az aranyat a tőzsdén dollárban egy uncia értékben számolják, míg a kereskedők  gramm/euróban értékesítik. Kevesen számolják ezt át. Ha beírjuk a keresőbe, hogy „aranyrúd vétele“, rengeteg különböző oldal mosolyog ránk. Kiválasztottuk az állítólag legolcsóbb forgalmazót. Nézzük meg az alábbi táblázatban, mennyi is a különbség az arany aznapi tőzsdei ára és a forgalmazó álltal kínált aranyrudak ára között.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Mivel az arany nem kamatozik, ha félretesszük,  1 g aranyrúdból, nem lesz jövőre 1,1 g aranyrudunk. Hosszútávon tehát az arany hangoztatott előnye, azaz értékállósága válik hátrányává. Szemléltessük ezt egy példán a táblázat szerinti árak alapján:

Ha ma Pistike 178 euróért vásárol aranyat, amiért a 15% os illeték (23 eur) miatt 155 eurónyi aranyat kap, 30 év múlva mennyi pénze lesz Pistikének reálértékben?  A helyes válasz 155 euró. Gratulálhatunk Pistikének, 30 év alatt 23 euró költségen vásárolt 0 euró hasznot. A kérdés inkább az, ki zsebelte be Pistike 23 euróját?

Az aranyba való befektetés tehát nem más, mint vagyonunk lefagyasztása-hibernálása. Ezt a hibernálást viszont busásan meg is kell fizetnünk. Ne feledkezzünk el arról, hogy az aranyat valahol tárolnunk is kell. Otthon a szekrényben vajon jó ötlet több ezer eurós aranyrudat tartani? A legközelebbi aranytárolásra szolgáló bank pedig a Wiener Privatbank. A gond csak az, hogy évente 0.6%-ot kér el a megőrzésért az aranyunk értékéből. Egy másik, nem elhanyagolható illeték pedig eladásnál jelentkezik. Az eladási ár ugyanis szintén akár 10-20%-al az éppen aktuális tőzsdei ár alatt mozoghat. Ha mindezt összevetjük, az arany befektetés/illeték rátája még az életbiztosításon keresztüli befektetésnél is költségesebb.

Az arany mint közép- és hosszútávú befektetés

Nézzünk egy másik példát.  Tekintsünk  most az aranyra befektetésként, és nézzük meg, mekkora hozamot hoz. Tegyük fel, hogy az  aranyhoz 0 eurós árréssel jutunk, és semmilyen egyébb illetékkel nem jár a megőrzése és eladása sem. Pistiként legyen az aranylázban égő befektető, barátja Béla viszont inkább a befektetési alapokat részesíti előnyben.

Rövidtáv (1. táblázat): Pistinek és Bélának pontosan 1000-1000 eurója volt 5 éve. Míg Pisti ezért a pénzért 0.92 uncia aranyat vett, addig Béla a gazdaságba fektetett – az SNP500 as indexbe 1000 euró értékben. Míg  5 évvel később Pistinek még mindig 0.92 uncia aranya van, addig Béla a befektetéséből 1.43 uncia aranyat vásárolhat 5 évvel később. Inflációtól függetlenül tehát Béla egyértelműen 50%-kal jobban áll, mint Pisti.

Hosszútáv (2. táblázat): Pisti és Béla ismét 1000-1000 eurót fektetett be, ezúttal 20 évre. Láthatjuk, hogy míg Pistink befagyasztotta pénzét, addig Béla Pistihez képest több mint megduplázta vagyonát(2.6 uncia  5.55 unciával szemben). Ez nem elhanyagolható különbség. A két táblázat egyértelműen rávilágít arra, hogy az arany, mint befektetés messze nem a legefektívebb  megoldás.

Mi van azokkal, akik a gazdaság és a mai pénzrendszer összeomlásában hisznek? Mi lesz, ha jön a nagy háború? Mennyit fog érni a pénzünk? Gondolkodjunk csak el: aranymorzsával és mérleggel  fogunk közlekedni a háborúban? Vagy 0,5 kg-os aranyrudakkal? Ha az értékállóságában hiszünk – vehetünk ingatlant, földet, cégrészesedést, államkötvényeket. Ha minden összeomlik, és jön a káosz,  vajon mennyi az esélye annak, hogy jó esetben csak leütnek minket az utcán a rúd aranyunkért?

Befejezésként

Ha van egy relatíve nagyobb összegünk, és egyszeri befektetésben gondolkodunk, akkor az arany nagyon jó megoldás lehet, amennyiben alacsony árréssel jutunk hozzá, és biztosak vagyunk benne, hogy jön a válság. Minden egyéb esetre vannak sokkal biztosabb és efektívebb megoldások. Még a legnagyobb, leggazdagabb befektetők is maximálisan portfóliójuk 3-5%-át tartják aranyban.

Amennyiben hosszútávú,rendszeres befektetésként gondolunk az aranyra, akkor ezt gyorsan felejtsük el. Az arany halott fém, nem használják az iparban, nem hoz kamatot és meg sem ehetjük. Egyetlen dolog, amit biztosít számunkra, az a kiadások  megőrzése.

Ha tehát úgy dontöttek, hogy befektetnének vagy megtakarítanának, arany helyett döntsenek valós értéket termelő cégek mellett.

Zsupcsan Zoltán pénzügyi matematikus – tanácsadó

Olvasóink befektetésekkel kapcsolatos esetleges kérdéseit kommentben vagy a korkep(kukac)korkep(pont)sk email címen várjuk.

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk

Ajánlott cikkeink:

Lakástakarék vagy spórolás? Ha a matrac helyett más helyet keresnénk a pénzünknek