Gáz lesz: Brüsszel és Moszkva között vergődik Szlovákia a gázkérdésben

Szlovákia júliusban induló soros EU-elnökségének központi célkitűzése az orosz földgáz ukrán-szlovák útvonalának megőrzése lesz – írja az IntelliNews bne régiós hírportál. A cikk szerint Szlovákia Brüsszel és Moszkva között vergődik ebben a kérdésben.

 

Szlovákia egyike az EU ellátását biztosító orosz földgázimport két fő belépési pontjának (a másik a Balti-tenger felé kerülő Nord Stream vagy Északi Áramlat). Ez jelentős bevételekhez juttatja a szlovák költségvetést, számszerűleg kb. 630 millió euró értékben.

 

Épp ezért okozott óriási problémát a Fico kabinetnek, hogy Moszkva – az ukrán oroszellenes majdani forradalom következményeként – az orosz-ukrán gázviták újbóli kiéleződésekor úgy határozott, 2020-ig leállítja az Eustream nevű gázvezetéket, ezzel az EU-ba történő gázexportból teljesen kiiktatja Ukrajnát, és vele együtt természetesen Szlovákiát is. Az új, alternatív útvonal neve Északi Áramlat 2.

 

 

A Szlovák Gáz- és Olajszövetség (Slovenský plynárenský a naftový zväz – SPNZ) adatai szerint tavaly 10 milliárd köbméterrel 56 milliárd köbméterre nőtt a Szlovákián keresztül haladó gáz mennyisége, ami azonban még csak a korábbi, válság előtti fogyasztási szint újbóli elérését jelenti. Időközben azonban megindult a szállítás nyugati irányból Ukrajnába is, ami persze ütközik az orosz érdekekkel, ezért Szlovákia gyakorlatilag két tűz közé került.

 

Április 26-án Peter Pellegrini miniszterelnök-helyettes a Közép-Európai Gáz Kongresszuson (CEGC) úgy nyilatkozott, hogy az 51 százalékban Szlovákia tulajdonában lévő Eustream fenntartása „kulcsfontosságú az európai gázellátás biztonsága szempontjából (…). Ezért mi ragaszkodunk az ukrajnai tranzitútvonal fenntartásához, és elő akarjuk segíteni a Szlovákián áthaladó gázszállítás kihasználtságának maximalizálását”.

 

A nemrég elfogadott kormányprogramban ezért helyet is kapott az Eustream Eastring nevű gázszállítási projekt támogatásának ígérete. A projekt Európából származó (értsd: Európába érkező, majd továbbexportált) gázzal látná el a balkáni országokat. Ez azonban csak akkor válhat reálissá, ha az EU beszáll a finanszírozásába.

 

 

Pellegrini azt is elmondta az említett konferencián, hogy még tavaly novemberben az Északi Áramlatot ellenző országok vezetői, Szlovákia és Lengyelország levelet küldtek az Európai Bizottsághoz, amelyet 8 ország írt alá, és amely az alternatív útvonallal szembeni álláspontjaikat tartalmazza.

 

Csehország, aki bár tagja a Visegrádi négyeknek, végül elállt az északi útvonal opponálásától, mivel bevételei kevésbé függnek az Eustreamtől.

 

 

De Szlovákia sem túl következetes az érveket tekintve: bár az új projektet EU-s források felhasználásával valósítaná meg, szemben áll Brüsszellel a migránsokat érintő kötelező betelepítési kvóták és az Oroszország elleni szankciók ügyében is – bár egyelőre tartózkodtak a szankciók megvétózásától.

 

Kétséges a szlovák álláspont sikere már csak azért is, mert Oroszország nem tett le arról, hogy kicselezze Ukrajnát, akit így komoly bevételi forrástól fosztana meg, ami stratégiai előnyhöz juttathatja az oroszbarát szeparatistákat Kelet-Ukrajnában. „…Az elmúlt évek tapasztalatai és történései azt mutatják, hogy ez a tranzitútvonal (Eustream) csak kockázatot jelent a zavartalan gázellátásban és értékesítésben”, mondta Viktor Zubkov, a Gazprom elnöke.

 

 

 

Az Ukrán Gázipari Vállalat egyik tisztségviselője szerint azonban Oroszország “Oszd meg és uralkodj!” politikát folytat annak érdekében, hogy meggyengítse a közép-kelet-európai országokat és kényszerítse őket a drágább orosz gáz megvásárlására, miközben megfosztja őket alapvető, a tranzitból származó bevételeitől.

 

 

 

IntelliNews.com, Napi.hu, Körkép.sk

Nyitókép: Aktuality.sk